Hogyan fűtsünk okosan, környezet-, és egészségkímélő módon?

„Szár gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik völgyes-dombos elhelyezkedésének köszönhetően, viszont ebből kifolyólag még nagyobb odafigyelést igényel a téli, fűtési szezonban a környezetünk és egészségünk megóvása. Völgyünkben a városi átlaghoz képest alacsonyabb a környezeti hőmérséklet, amit tetéz a nyirkosság, ezért jóval melegebbet kívánunk.

Természetesen a megemelkedett fűtési díjak okosságra vezetnek sok mindenkit, így hajlamosak vagyunk, mi kályhával (is) rendelkező háztulajdonosok az újrahasznosítás, spórolás címén mindent elégetni. Teszik ezt sokan annak ellenére, hogy a kályhában landoló „fűtőanyagnak” lehet, hogy elenyésző a fűtőértéke, viszont annál nagyobb az égéstermékének egészségre ártalmas összetevője.

Völgyünkben az átlagnál jobban megreked a levegő, és a téli szélmozgás híján nem csak a környezetünkbe jut be az égéstermékek kellemetlen szagából, hanem a szervezetünkbe is; tetézve számos kellemetlen tünettel: viszket a szemünk, az idegrendszerünk érzékenyebb, egyre gyakrabban leszünk betegek (kiváltképp a gyermekeink) és ülünk az orvosi rendelőbe – nem csak megfázásos tünetekkel, hanem akár hormonális problémával, allergiával, krónikus fejfájással, asztmával, tüdőgyulladással stb. - a levegőbe jutott méreganyagoktól (a PVC égetésekor például olyan anyagok szabadulnak fel, mint az első világháborúban alkalmazott harcigáz, a foszgén, vagy rákkeltő vinil-klorid. Forrás: www.levego.hu)

Hogyha szívünkre tesszük a kezünket, és azt is mondjuk: „Isten bizony, én csak fával fűtök!” oda figyelünk-e arra, hogy

- a fa nedvességtartalma „lehetőség szerint” megfelelő legyen, tekintettel arra, hogy a nedves fa nem csak lassan gyullad be és kevesebb energiát ad le, de tönkreteszi a tüzelőberendezéseinket, a kéményünket és sokkal több károsanyagot szabadít fel?

- a kályha méretéhez igazodó, 6-12 cm közötti fahasábokat használunk?

- vegyszertől, festékanyagtól, lakktól mentes fát használunk?

-lehetőség szerint tartózkodunk a kartonpapír égetésétől, amely felesleges hamut képez és elzárja az égéshez szükséges levegő útját?

- tisztában vagyunk-e az okos fűtés/begyújtás szabályaival, amivel a tüzelő mennyiségét, és a károsanyag kibocsájtást is csökkenthetjük? 

- rendszeresen ellenőriztetjük és tisztíttatjuk/tisztítjuk kéményeinket?

Ne higgyük azt, hogy a fentiekben leírt méreganyagok a szobánk falain kívül rekednek, mert az égéstermékek megtelepszenek az házunk nyílászáróin is, illetve előbb-utóbb az utcára kell lépnie mindenkinek, így senki nem mentesül a felsorolt káros hatások alól. Kinek előbb, kinek utóbb, de jelezni kezd a szervezete.

Már az enyhe füstszag is 5-10-szer magasabb légszennyezettségről árulkodik, ezért ott ahol fával – és sajnos minden egyéb mással – is fűtenek, a téli időszakokban ennél nagyobb is lehet a koncentráció, a nagyvárosok legszennyezettebb utcáinak légszennyezésével vetekedhetünk.

(…) mindenkinek a tőle elvárható módon kell eljárnia, tekintettel arra, hogy amennyiben valaki bizonyítható módon jogszabályt sértően jár el, annak bizonyítása után a levegő védelméről szóló 306/2010. kormányrendelet alapján akár 500 ezer forint bírságra is számíthat, illetve a jogszabálysértés súlyossága esetén akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is súlyható.

Azonban a fűtési szezonban ne csak azért tartózkodjunk a hulladék, műanyag, pozdorja, festékes fa, gumi stb. égetésétől, mert azt a törvény tiltja, hanem azért is mert ezzel hosszú távon, ahogy a mondás tartja, a „fürdővízzel kiöntjük a gyereket”. Azaz amit az „olcsó, ingyen” meleggel a pénztárcánkon megspóroltunk, azt betegségeink útján többszörösen megfizetjük: felesleges gyógyszerköltségek, gyógyászati kezelések, kiesett bér a betegszabadságok és táppénzek okán, elveszett szabadidő, amely nem pótolható még pénzben sem, valamint a tüzelőberendezéseink várható hibamentes életkorát is csökkenteni fogjuk.”