Hagyomány és bátorság a magyar gasztronómiában (videó)

A vaskos kötet – amelyet lapozgatva a Kárpát-medence 450 éttermének bemutatásával találkozhat az olvasó – mindenkinek szól, de mégsem klasszikus étteremkalauz, jellemezte munkáját az erdélyi kötődésű Borbély Zsolt Attila. Akinek nagyszabású gyűjtése azoknak is jó szívvel ajánlható, akik nem kívánnak túlságosan nagyobb összeget áldozni egy-egy ebédért, vagy vacsoráért. A szerző az eseményen azt mondta, ha van kormányzati akarat, akkor minden van, márpedig szerinte a magyar konyhakultúra és gasztronómia gyökereiről beszélni kellene a fiataloknak az iskolákban.

 A témához csatlakozva Mészáros Gabriella borakadémikus az elhangzottakhoz szólva hozzátette, sajnos kevés olyan éttermet találunk ma Magyarországon és a Kárpát-medencében, amely a gyerekeknek is izgalmas és igényes menüt kínál. Szomorú, hogy manapság sok olyan magyar kislány és kisfiú akad, aki nem tudja, mi az a derelye, vagy a slambuc. A számuk pedig növekszik.

Egy Kárpát-medencei gasztronómiai értéktárra is szükség volna annak érdekében, hogy ne vesszenek el ezek az ételek. Megfogalmazódott az eseményen, hogy „ami nagyanyáink ételeiben természetes volt, azt ma drágán, bio-ként árulják”. Sajnos egyelőre még kevés olyan hely van az országban, ahol folyamatosan tudják biztosítani az ételek kiváló alapanyagait az igényes éttermek részére. Mészáros Gabriella arról is beszélt, hogy szerinte „hozzá lehet nyúlni” a nagy magyar klasszikusokhoz, bátran újra lehet értelmezni hagyományos ételeinket. „Van helye ennek, de közben meg kell őrizni a régit, az eredetit, akár visszanyúlva a paprika-korszak előtti időkig”, erősítette meg véleményét.   

Dunát lehet rekeszteni azokkal az éttermekkel a Kárpát-medencében, amely a helyben legnépszerűbb tájjellegű ételeket kínálják – de közben ott van az étlapon az olasz tésztaétel is. Ennek az az oka, hogy a pasztán nagyon könnyű hasznot realizálni, hatást elérni, mert népszerű étel, és jó. De örömteli, hogy az utóbbi években mennyire megnőtt a magas minőségű helyek száma, ezeknek a mennyisége százhetven körül van a Kárpát-medencében – becsülte meg tapasztalatai alapján Borbély Zsolt Attila.