Az író szerint Törökország komoly szövetségesünk

Ahogy munkái általában, az Atatürk magyarjai is üzent a jelenkori magyarságnak. Ez az üzenet nem más, mint a török példán át bemutatott nemzeti összefogás szükségessége, amely segíthet lelki értelemben is túljutni a trianoni traumán. A korábban a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán előadásaival nagy népszerűségre szert tett író természetesen nincs vélemény nélkül arról sem, hogy Recep Tayyib Erdogan elnök éppen legnagyobb nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án látogat hazánkba.

– Nagyon fontos lépés az elnök érkezése a pillanatnyi helyzetben, ahogyan most Európában mennek a dolgok, amikor az Európai Unió egyre ellenségesebben lép fel velünk szemben – mondta a FEOL-nak Cey-Bert Róbert Gyula. – A támadásoknak ideológiai okai vannak, mert nem követjük azt a globalista szemléletet, amely valójában tönkretenné a nemzetet, a népet. Ilyen törekvés az LMBTQ-propagandától kezdve Ukrajna vég nélküli támogatása, amely valójában az Egyesült Államok érdeke, egyáltalán nem európai érdek. Mi ki merjük mondani, hogy a fehér az fehér, a fekete pedig fekete, de ez nem ildomos egy globalista ideológiai közegben, amikor azt kellene ismételgetni, amit ők akarnak és szeretnek: azaz Európában olyan szellemi diktatúra van, amit mi nem fogadunk el. A valóság az, hogy nem Nyugaton, hanem éppen Magyarországon van szabadság, mert mi kimondjuk a nyilvánvaló igazságokat, míg Európa ilyen szempontból még a középkornál is rosszabb állapotba került.

Az író azt állítja, a középkor egyáltalán nem volt sötét, mint azt rásütötték, mert bár akkoriban az egyház valóban meghatározta, miről lehet beszélni, és miről nem, most azonban az LMBTQ-őrültség már az emberi létet fenyegeti.

– Nagyon egyedül maradtunk az Európai Unióban, és nagyon okosan Szerbia felé nyitottunk. Az teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországot az első világháború óta ellenséges gyűrű veszi körül, sőt, ez már korábban elkezdődött. A kapcsolataink kiegyensúlyozottnak tűnnek, de valójában a szlovákok és a románok is magyarellenesek, a történelemkönyveikben hamis múltat tanítanak hazánkról, rájuk tehát nem lehet számítani. Egyetlen komoly szövetségesünk maradt a környéken, akikkel sajnos nincs közös határunk, az pedig Törökország. Utána pedig ott vannak a közép-ázsiai török-türk államok a Kaukázusban, az azerik, kazahok, üzbégek, kirgizek, türkmének és mások, akik a testvéreiknek tekintenek bennünket, de tovább mehetünk akár egészen a mongolokig. Ha megnézzük a jelenlegi helyzetünket, keleten élnek azok a népek, akik rokonszenveznek velünk, nyugaton ilyenek már nincsenek.

Cey-Bert Róbert Gyula közvetlenül az ötvenhatos forradalom után Svájcban és Franciaországban élt, mielőtt a Távol-Keletre költözött volna, legutóbbi látogatása szomorú tapasztalatokkal zárult.

– Még az úgynevezett semleges Svájcban is ugyanaz a magyarellenes narratíva terjed, mint Nyugat-Európa többi országában: hogy nálunk nincs szabadság, nincs demokrácia, pedig éppen az ellenkezője az igaz. Ma már Svájcban is kommunikációs-szellemi diktatúra van. Erdogan elnök látogatása fontos érdekünket erősíti, egybevág a magyar külpolitikai törekvésekkel, amit nevezhetünk akár keleti nyitásnak is. Náluk hosszú ideje létezik a rokonszenv a magyarok felé. Én először 1969-ben, egyetemistaként jártam Törökországban, Genfből repültem oda, és már akkor éreztem, hogy a törökök felé kellett volna nyitnunk. Most végre eljött az a politikai kurzus, amely ezt megértette. Ha megnézzük, a törököknek sincs szövetségesük az unióban, ugyanolyan negatív módon beszélnek róluk, azaz gazdasági és katonai értelemben kölcsönösen fontos a két ország szövetsége.

A múlt? Az író azt állítja, félremagyarázták a százötven éves török elleni háborút és a mohácsi csatavesztést is. Azt állítják, a keresztény Európát védtük, de valójában a Német-római Birodalmat, a német érdekeket védtük, nem pedig a kereszténységet és Európát.

– Mohács idején kik voltak a törökök szövetségesei? I. Ferenc francia király, aki még tüzéreket is küldött. Velencei gályák szállították át az oszmán hadsereget a Boszporuszon, azaz a támadásban keresztény erők működtek közre, mert a franciáknak az volt az érdekük, hogy erősítsék a németek ellen induló törököket. Minket pedig rábeszéltek arra, hogy védjük meg a „kereszténységet”. Tudom, erről nem ildomos beszélni, mert sokkal jobban hangzik, hogy mi a kereszténységet védtük, de ha történészként valaki jobban belenéz a kártyákba, világos lesz a kép. Mindezek hátterében rendkívül fontosnak tartom a magyar-török kapcsolatok megerősítését, és éppen egy fontos nemzeti ünnepen érkezik meg Erdogan elnök. Nagyon örülök ennek a fejleménynek.