A katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe – erre emlékeznek a fehérvári szentmisén is

Az államalapító minden évben ezen a napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson; majd később, betegen, augusztus 15-én ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ezen a napon hunyt el. Jelentős nap tehát a nyár utolsó hónapjának idusa.

A katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepének hagyománya Szűz Mária mennybevételéhez kapcsolódik. Eszerint Jézus Krisztus édesanyját röviddel halála után föltámasztotta, majd magához emelte a mennyei dicsőségbe. 

Az időszak kapcsolódó népszokásairól az 1985. augusztus 24-ei lapszámban olvashatunk: "A régi, jeles napok közül augusztusban kiemelkedett az úgynevezett »kétasszonyköze«, Nagyboldogasszony és Kisasszony, augusztus 15. és szeptember 8. közötti időszak. Ekkor szedték a rontás ellen szükséges növényi részeket, gyűjtötték ültetéshez a tojást és csépelték kézzel a vetőmagnak való búzát. Erdélyben, Szatmáron, Nagyváradon és Nagybányán augusztus utolsó vasárnapján pisztolyos, lármás körmenettel ünnepelték a török–tatár támadások visszaverésének emlékét, de országszerte számos fogadalmi búcsút is tartottak ebben az időszakban. A hívők búcsútarisznyával a vállukon, zászlók és feszület alatt, az úgynevezett »hatkilométeres« énekekkel járták végig a sokszor több napos búcsúutakat, néha az almás- és szőlőskertek nem kis veszedelmére. Ezeknek a búcsúknak hangulatába azonban belopódzott már az ősz hangulata."

A Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmise 2023. augusztus 15-én 19 órakor kezdődik a Szent István-székesegyházban, Spányi Antal megyés püspök koncelebrálásával.