Összefogás és hazaszeretet – Trianoni megemlékezés Lepsényben (galéria)

Lepsényben a három dombon a kövek az elcsatolt országrészeket szimbolizálják, a korona jelképből háromoldalú, nyolc méter magas hasáb nyúlik az ég felé, a tetején turulmadárral. Rajta a jelszóvá lett József Attila-i idézettel: „Nem! Nem! Soha!” Az önkormányzat megemlékezést tartott szombaton, a nemzeti összetartozás napja előestéjén a katolikus temető melletti emlékparkban, a Trianon-emlékműnél.

– A múlt erkölcsi értékeinek lebontása, a társadalmak hamis ideológiák mentén történő megosztása, a nemzeti önrendelkezés felszámolása fertőzi országunkat és a világot is – mondta el egyebek között beszédében a megemlékezés szónoka, Salamon Béla polgármester. – A globalista érdekek más világot képzelnek el a ma és a jövő nemzedékeinek. Az ő világukban nincs helye a nemzeti érdekeknek, az igazságnak, a hazaszeretetnek. Nincs abban a világban rend, nincs rendező elv, nincsenek a helyes utat mutató világítótornyok. A deviancia, a káosz és a pénz dermesztő mindenhatósága az érték. 

– Megmaradásunk első parancsa: soha többé megosztottságot! A második: a haza minden előtt! Nemzetünk megmaradásának harmadik parancsa pedig az: soha ne felejtsük, hogy mi történt 1920. június 4-én! – hangsúlyozta a faluvezető. – Igen, ha az összefogás, a haza szeretete és az emlékezés megtartó kegyeleme szerint élünk, nem lesz több Trianonja nemzetünknek! 

– A Magyar Országgyűlés 2010-ben úgy döntött, hogy nemzeti történelmünk legsötétebb napja ne csak lesújtson, hanem erőt is adjon, egymáshoz emeljen bennünket – folytatta a polgármester. – Trianon évfordulója a magyarság részekre szakításának gyásznapjából nemzeti összetartozásunk emléknapjává emelkedett. Százhárom éve a harangokat félreverték, értünk is szóltak, a mi megmaradásunkért. Azt üzenték, hogy a brutális békediktátum ellenére élni akarunk, s hogy magyarként akarunk élni!

– Őrizzük a magyarságunkat határon belül és határon kívül, és arra gondolunk, hogy nekünk nemcsak június negyedike szól az összetartozásról, hanem az év minden napja! – tette hozzá Salamon Béla.

A megemlékezésen közreműködött az Esthajnal Nyugdíjasklub énekkara és a Cirbolya citerazenekar Övegesné Szalai Katalin vezetésével; a Fekete István Általános Iskola énekkara Gabrieli-Kiss József vezetésével, hegedűn játszott Kissné Révfalvi Andrea; énekkel Salamon Réka Boglárka és Balázs Máté; szavalattal Tóth Balázs és Oláh István. 

A megemlékezés kegyeleti koszorúzással zárult, együtt koszorúzott a lepsényiekkel András Zoltán, az erdélyi testvértelepülés, Kászon polgármestere. A piros-fehér-zöld zászlók az elcsatolt vármegyék nevét hordozták, melyeket fiatalok és felnőttek tűztek le az emlékmű földjébe.