Folytatódott Csóka Judit Meseföldrajz sorozata – ezúttal Kínába kalauzolta el a hallgatóságát

Néhány perccel kezdés előtt érkeztünk, amikor ülőhely már alig akadt, olyannyira nagy érdeklődésnek örvendett Csóka Judit közösségteremtő foglalkozása. Mint a helyszínen elárulta a Meseföldrajz célja, hogy minden alkalommal más és más országba kalauzolja el a hallgatóságát és megismertesse velük az adott ország kultúráját, beszélgessenek róla és osztozzanak egymás élményeiben, hiszen ilyenkor nincs egy konkrét menetrend, mindenki beszélhet és mindenki hallgathat. A pszichológus a mostani alkalommal Kínába repítette közönségét, akikről talán sokan azt hiszik, főleg a foglalkozás címe miatt, hogy ifjak, netán még kisebbek, de nem, felnőttek egytől egyig. 

Kérdésemre, hogy voltaképpen hogyan hozható összefüggésbe a mese és felnőttlét, valamint mit kell tudni a foglalkozásáról, a meseterapeutáról csak legyintve mosolygott.

– Nem szeretem ezt a megnevezést, inkább úgy mondanám, hogy mesékkel dolgozó pszichológus vagyok és talán nem is gondolnánk, hogy a felnőttlét és a mese világa mennyire közel áll egymáshoz. A népmesék régen felnőtteknek szóltak, benne minden bölcsességgel és tapasztalattal, olyanokkal, amelyekkel csak a felnőttek rendelkezhetnek. A mesék többnyire olyan problémákat boncolgatnak, amelyekkel az embernek felnőtt korában kell szembenéznie. Igazságtalanság, ármánykodás, gonoszság. A mesékből rengeteget lehet tanulni felnőttként is – részletezte Judit.

A hétfői foglalkozáson Az éjjel is világító gyöngyszem című kínai mesével ismerkedhettek meg a jelenlévők, amely keleti mese lévén azért is másabb a mieinktől, mert teljen más társadalmi közegben íródott. A pszichológus szerint a keleti országokban az erkölcsi alapokat tartották a legfontosabbnak, míg nálunk, illetve más nyugati országokban pedig a teljesítményorientáltság és haladás a fő mozgatórugó.