„Ballag már a vén diák..."

A hétvégén még fiatal nyárfák vetettek játékos zöld árnyékot az intézmény udvarán a fáradhatatlanul nyüzsgő ballagó diákseregre, akik izgatottan, kisebb gombóccal a torkukban várták, hogy végleg búcsút inthessenek. Ezt korábban már bolondosan, rongyokba öltözve, maskarában, cifrálkodva  megtették és sugárzó vidámsággal az arcukon járták végig településük és iskolájuk közösségi tereit. Most azonban már tetőtől talpig ünneplőbe öltözve, némileg meghatódva hallgatták az ünnepi beszédeket és olykor még egy-egy könnycseppet is észre lehetett venni a szemükben. Elballagtak... Immáron búcsút intettek az általános iskolás éveknek é egyúttal az első szerelmeknek is. Véget ér egy olyan időszak – , amit bár ők még nem tudnak – nagyban befolyásolja majd az életüket.