Vannak gondok! Az egyik Selyem utcai társasház lakói úgy érzik nincsenek képviselve az érdekeik- reflektál a közös képviselő is

A gondok nem újkeletűek, nem egyik napról a másikra keletkeztek. Hosszú, tétlen évek eredménye, ugyanis igen hányatott sorsot tudhat magénak az épület. Az ottani lakástulajdonosok szerint volt ott minden az elmúlt 20-30 évben. Rengeteg rossz tapasztalatuk van az előző közös képviselőkkel, akik közül volt, aki még a közös kasszába is belenyúlt, majd az összeggel tovább állt. Néhány évvel ezelőtt azonban megszavaztak egy új közös képviselőt, illetve a négyfős számvizsgáló bizottság tagjai között is köszöntöttek két újat, de a bajok nem múltak el, úgy érzik csak sokasodtak. Habár a most uralkodó állapotoknak számos előzménye van, többek között az előző közös képviselők tétlenkedése, feladatuk csak látszólagos – vagy az sem – elvégzése, de attól ez még a jelenlegi helyzeten nem változtat. A lakók egy része ezt nem szeretné hagyni és abban bíznak, ha szót emelnek, ami ráadásul többekhez is eljut, változást érnek el.

Mielőtt részletesen kitérnénk az említett problémákra fontos tisztázni az általuk megnevezett legnagyobbat. Úgy érzik nincsenek képviselve az érdekeik, kéréseik süket fülekre találnak és a közös képviselő helyett a számvizsgáló bizottság az intézkedő és döntő fél. De, ami a konkrétumokat illeti, hosszú a lista, ezért csak a legfontosabbakra térünk ki, amire egyébként alább majd a közös képviselő, A Prométheusz Alba Kft. ügyvezetője, Csárádi László is reflektál, esetenként cáfol vagy egyet nem értését fejezi ki. 

Visszatérő probléma, hogy a tízemeletes panelház legfelső szintje nagy esőzésekkor beázik, az ablakok mentén – valószínűleg a nyílászáró a fő probléma – befolyik a víz. Legutóbb a liftben – amit azóta már megjavíttattak – is ömlött a víz. Éppen ezért e téren, illetve a társasház belső tereit illetően is felújítást, tisztasági festést szeretnének. Az alsó szinten például az egyik folyosón meg van repedve az oldalsó ablak, de állítják a kaputelefon sem működik megfelelően, gyakorlatilag némi nyomkodás után bárki besétálhat az épületbe. Az elmúlt fél évben több idegennel is találkoztak, akiknek semmi keresnivalójuk nem lett volna ott. Sérelmezik még, hogy többeknek szüksége lenne olyan tárolóhelyiségekre, amik elvileg vannak a társasháznak, de nincsenek kiadva, azonban, ha ezeket kiadnák plusz bevételre tehetne szert a közös kassza. Ugyanez a helyzet a volt házmesteri lakással, közel egy éve az sincs kiadva, amiből megint csak bevételük lenne. De az egykori fodrászüzletként üzemelő helyiséget is kiadnák. Ezen túl elárulták azt is, hogy jó ideje zajlik már egy bírósági eljárás a társasház és egy üzletsor tulajdonos között, aki korábban megvásárolt, majd átalakított egy olyan részt, ami az épülethez tartozik, de ma már csak fizikailag, ugyanis magántulajodon. Számos probléma felmerült itt is, például nem kérték a társasház beleegyezést, amikor elkezdődtek a kivitelezési munkálatok, amik ráadásul hatalmas és hosszan tartó zajjal is jártak, de hozzányúltak olyan részhez is, ami osztatlan közös tulajdon. Próbáltak peren kívül megegyezni, de végül nem sikerült, így egy máig tartó bírósági eljárás keretében vizsgálják a körülményeket. Addig viszont, amíg tart a bírósági eljárás, az ehhez kapcsolódó költségeket a társasház közös kasszájából térítik, amivel a lakók szerint nem lenne probléma, ha mindenki ezt szeretné, szerintük azonban jóval kevesebben vannak azok, akik valóban ezt szeretnék. Úgy vélik a számvizsgáló bizottság az, aki – személyes érintettségük miatt is – hangosabb a többieknél és erőltetik a pereskedést. Hozzátették, annak ellenére, hogy a társasház nevében indult a per, a lakók nem kaptak tájékoztatást arról, hogy hol tart és akkor sem kérték ki a véleményüket, amikor ismét pereltek. Ami pedig szavaikkal élve, feltette a pontot az i-re, az a következő: elvileg korábban a közgyűlés többsége megszavazta, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló, ajtóval elzárt folyosók használatáért fizessenek azok a lakástulajdonosok, akiknek van ilyen elzárt folyosórészük. Állítják nem emlékeznek arra, hogy lett volna ilyen szavazás, amit ráadásul a többség meg is szavazott, csak szóváltás volt a lezárt folyosórészekkel kapcsolatban. Azt mondják ennek ellenére a jegyzőkönyvben az szerepel, hogy mindenki megszavazta a használati díjat, pedig nem. Megjegyezték a baj nem azzal a csekély összeggel van, amit négyzetméterenként fizetni kell, hanem nem szeretnének általánosságban többet fizetni, hiszen most sem látják eredményét a közös költségnek, nem látják, hogy a befizetett összegeket mire fordítják.

Természetesen az elmondottakkal kapcsolatban megkerestük a közös képviselőt is és megkérdeztük a véleményét a legfontosabb társasházi problémákról. Még az elején elmondta, hogy az épület valóban nem örvend túl jó állapotnak, ami annak az eredménye, hogy nem volt jól karbantartva a korábbi években, sok teendő elmaradt, így rá hárult, hogy apránként újból ’gatyába rázza’ az épületet. Leszögezte, sok a tennivaló, de, ami a fent kiemelteket illeti tételesen elmondta, hogy mivel hol tartanak, mi várható. A tárolóhelyiségekkel kapcsolatban megtudtuk tőle, hogy a házmesteri lakás felújításra került és ki szeretnék adni, akár a lakók részére is kiadható, illetve a volt szemétledobó is alkalmas lehet a tárolásra. Az ajtóval elzárt folyosókat illetően kifejtette, hogy korábban a közgyűlés megszavazta a használati díj bevezetését, amiről később még egy írásbeli szavazást is kiküldött, de mivel az a kevés kitöltés miatt érvénytelen volt, így maradt a használati díj. Ezen felül reflektált még a perre is, amit abszolút jogosnak tart és, ahogy mindenről a társasházat érintően, ennek elindításáról is a lakók, tulajdonosok döntöttek a közgyűlésen. Indokoltnak találja, hiszen, mint mondta a kivitelezés során hozzányúltak a fűtéscsövekhez, vízvezetékekhez, megbontották és használatba vették a társasház osztatlan közös tulajdonában álló álmennyezetet. Tájékoztatást ezekről a munkálatokról a lakók nem kaptak és az engedélyüket sem kérték. Végül a számvizsgáló bizottság kapcsán is szólt, úgy érzi nem a hatáskörükön kívül eső ügyekbe avatkoznak bele, nem ők döntenek és nem ők intézkednek.

A fentiekből is jól látszik, hogy sok, igen jelentős dologban más a nézőpontja a közös képviselőnek és azoknak a lakástulajdonosnak, lakónak, akik változtatni szeretnének a most uralkodó helyzeten. Valószínűleg a megoldás több lépcsős folyamat, de az biztos, hogy az egyenes kommunikáció, a törekvés és az összefogás segíthet, hiszen minél többen mutatnak rá a hiányosságokra, annál valószínűbb lesz a tényleges és tettleges változás.