Nem feledik a sírokat, s a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat

A bauxitbányászat életre hívott egy települést a Bakonyban ott, ahol előtte csak a környező falvak földjei húzódtak. Nemcsak a kertes, hanem az emeletes házak is gombamód szaporodtak és velük együtt a lakosság száma is egyre emelkedett. A Rákhegyen található temetőt bezárták, így oda, egyes források szerint 1967 óta nem temetkezhetnek a helyiek. A rákhegyi sírkert területe ezután elvadult, a hantokat benőtte az aljnövényzet és az akkori tanács, illetve az őket követő önkormányzatok nem teremtették meg a helyben elföldelés lehetőségét, így a mai napig a szomszédos települések temetőiben vesznek végső búcsút kincsesbányai halottaiktól a barátok, rokonok, ismerősök. 

Egyszer mégis csak felriasztották a természet által már majdnem teljesen visszavett, megszentelt helyet. Ahogy arról lapunk beszámolt, egy kis, ám lelkes és önzetlen csapat nekiállt, és rendbe tette a temetőt. A kidőlt, elkorhadt fejfákat pótolták és évente általában kétszer, kimentek a temetőbe, hogy elvégezzék a legfontosabb teendőket a sírok körül. 

A bányaművelés már régen leállt, így a rákhegyi temető már nem egy működő bánya felett áll, mégsem temetkezhetnek oda, ezért a település vezetése egy másik területet jelölt ki, mint majdani temetőt, de a régi, a rákhegyi temető tisztelete megmarad.

A 40 kereszt, mindenki így beszél róla, ezért is kapta a régi temető érdekében szervezett esemény azt a nevet: 40 kereszt jótékonysági est. A rákhegyi temető javítását Demény Szabolcs falugondnok vezeti és irányítja.

-Személyesen 2013-ban tapasztaltam a Vaskapu utcával szemben lévő kis temető hányatott sorsát. A rákhegyi lakosok igyekeztek fenntartani az egyre inkább leromló állapotú temetőt. Ekkor vetődött fel a gondolat, hogy pótoljuk a kereszteket, amelyek részbeni pótlását Simon Lajos áldozatos munkával meg is kezdte. Többször nekilódultunk rendbe tenni, lekaszálni, járhatóvá tenni a temetőt. Egy néni emlékei szerint a temetőt az utcafronttól elválasztó, azóta már nem létező tujasor alatt második világháborús tömegsír található. Sok kereszten csak egy név szerepel, sok sírhantot már síkká tett az idő. Néhol csak találgathatunk, hogy hol is lehetnek a sírhelyek. Méltóképpen ápolni, rendbe tenni a temetőt csak összefogással és akarattal lehet, fogalmaz a falugondnok. 

Mint megtudtuk, első lépcsőként a keresztek visszaállítása a cél. Soron következő feladat a sírok közötti utak járhatóvá tétele, locsolókannák kihelyezése, elszáradt koszorúk elhelyezésére szolgáló tároló kihelyezése. Ezt követheti a folyamatos karbantartás, a tujasor pótlása. 

A 40 kereszt jótékonysági esten maga a falugondnok is fellép és nem csak beszédet tart majd, hanem gitározni és énekelni is fog. De élvezheti majd a közönség a helyi iskola diákjainak műsorát is, melynek keretében tánccal, verssel és zenével lépnek a nagyérdemű elé. Mint az kiderült, nincs konkrét belépő, illetve jegyár, vagyis a vendégek a helyszínen adhatják át a szervezőknek tetszőleges adományaikat.

-Kincsesbánya az ország azon kevés településeinek egyike, ahol a történelmi múlt rövidsége miatt nem alakult ki önálló temető, a hagyományos felekezeti fejlődéstörténet hiányában nem épült templom, amelyek hiánya – pontosabban létrehozásuk szükségessége – az 1551 főt számláló lakosság körében egyre erősebb elvárásként jelenik meg. A temetkezési igényeket a környező falvak és a megyeszékhely egyházi, valamint önkormányzati temetői igyekeznek biztosítani, azonban természetes emberi igény, hogy abban a földben, azon a településen szeretne nyugodni mindenki, ahol leélte az életét, amelyhez családja és származása köti. Kincsesbánya képviselő-testülete ennek az igénynek megfelelve jelölte ki, és a vonatkozó szabályozásban meg is teremtette a feltételét egy korszerű temetkezési hely kialakításának. A településen érvényes vízbázisvédelmi rendelkezések nem teszik lehetővé a koporsós temetkezést, azonban az urnás temetkezés megfelel a többségi igényeknek és a szabályozásoknak is. Célunk egy urnaliget létrehozása, egy olyan új ravatalozó építése, amely megjelenésében és funkcionális tartalmában megfelel a hely szakrális jellegének és a kor építészeti, valamint közegészségügyi követelményeinek egyaránt. Ennek a régről fakadó lakossági igénynek pályázati forrás esetén tudunk eleget tenni, és Kincsesbányát szakrális szempontból is az igazi falvak közé emelni, nyilatkozta lapunknak Murányi Marianna polgármester. 

A helyiek tehát a kezdetek óta a mesterségesen létrehozott üregekben és a vízvagyon rétegeiben próbálnak gyökeret verni és ehhez elengedhetetlen a múlt, a régi kincsesiek ismerete, tisztelete és a hozzájuk való ragaszkodás, ezért, ha meg is épül az új, tervezett urnaliget, a Rákhegyen békésen pihenő temető nem lehet az enyészeté. A megmentésére a lelkes csapat összeállt, így már csak támogatókra van szükség, és újra olvasható nevekkel és hálás emlékezettel mutathat majd az ég felé a 40 kereszt.