Fejér évfordulós emlékei

„Jegenyefák nem nőnek az égig”

"Aki a Balatonról a 70-es számú főúton Székesfehérvárra tart, a város határában szinte észre sem veszi a jegenyefasort; a hatalmas fák annyira hozzátartoznak már a városképhez" - kezdődött a Hírlap hasábjain olvasható írás, mi 1983-ban jelent meg e napon. Telefonon kereste meg olvasó a szerkesztőséget a fák miatt érzett aggodalmát artikulálva: "Ugyanis tudomására jutott, hogy a fasort meg kell ritkítani. És a fák hiánya már mindenkinek szemet szúrna. Igaz tehát a régi dal: „jegenyefák, jegenyefák nem nőnek az égig”. Hogy miért? Mert kivágják őket." Ennek járt utána a cikket jegyző újságíró. Bodoki Sándort, a városüzemeltetési csoport vezetőjét kereste meg, hogy tájékoztatást adjon a témában. Ahogy ő elmondta, a körülbelül 40 esztendős fák közül jó néhánynak a törzse is elkorhadt már. Balesetveszélyesek, addig kell kivágni őket, míg nem történik valami jóvátehetetlen baleset. Kiderült, huszonöt-harminc jegenyenyár kerül fűrész alá, de hozzátették, természetesen a pótlásról is gondoskodnak. A tervek szerint jegenyetölgyfákat telepítenek, amelyek erősebbek a jegenyenyárnál.

Aknák a Duna-parton

Ercsiben, a Duna-parton harcászati foglalkozásokon vettek részt a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnokságának tisztjei és a sajtó képviselői.

Elsőként a Honvéd Folyami Flottilla aknafigyelő őrsét, aknásznaszádjait és hajóit figyelték nagy érdeklődéssel, köztük négy vendégtiszttel Amerikából. "Hubert István alezredes, a flottilla parancsnokhelyettese beszélt az esedékes látnivalókról. Az egyébként 162 aknafigyelő őrs egyikének parancsnoka például légiriadót rendelt el, amikor az „ellenséges” helikopter ellenséges vízibombát dobott a Dunába. Az imitált megsemmisítés sikerrel járt" - tudósított a bemutató általunk kiemelt részéről a Hírlap 1993-ban, ezen a napon. "A keddi bemutató célját pedig Tompa János ezredes, a szárazföldi csapatok műszaki főnöke összegezte. Korszerű technikára nincs pénz, de a tisztek „fejének művelésére”, ötleteikre annál inkább" - írta az újságíró.

Korona vásár a koronázóvárosban

"Latin zenére táncoló lányok s az Irigy Hónaljmirigy fogadta szombaton a belvárosban azokat, akik kilátogattak a Korona vásárra. Sokan fürdőruhát, szandált vásároltak" - olvasható a tudósítás, 2003. május 19-i megjelenéssel. Az évek alatt hagyományossá vált Korona vásáron kitehették volna a megtelt a táblát: "a Liszt Ferenc utcától a színházig idén is hosszú, tömött sorokon átverekedve lehetett csak körbenézni. A belváros megtelt. Az Országalmánál egy kockás nadrág a srác - pingvinnel kocsija oldalán - fagyit mért, s az ismert Fő utcai cipőáruházban szandálokat és cipőket próbáltak. Akik ismerősükkel „duettben” mentek, azok férfiingek és vászonpantallók között válogathattak. Közben latin-amerikai zenekarok fokozták a jó hangulatot, sokan a délután fellépő Irigy Hónaljmirigy számait dúdolták. Estefelé aztán többek ültek meg fáradtan a kávéházak teraszain. Vagy a vásárvégi sörsátorban" - számolt be róla a lap.