Az első óra üti az időt a kétévszázados alcsúti templom tornyán (videó)

Szép, látványos és elegáns az alcsúti faluközpontban, a dombocskán álló református épületegyüttes – őrzi a régi formát, az évszázados építészeti emléket, ötvözve a korszerűséggel és jól használhatósággal. Hálaadó istentisztelet keretében ünnepeltek április utolsó vasárnapján a hófehér falak között lelkészek, polgármesterek és az építők, tervezők, kivitelezők és a hívek, hogy meghallgassák nagytiszteletű Lendvai Sándor igehirdetését a jeles napon. Az ünnepi eseményen megjelent Nagy János, a Miniszterelnöki Programiroda államtitkára, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, akinek oroszlánrésze volt mind a gyülekezeti ház, mind a templom kormányzati támogatásának elnyerésében.

Alapos tervezések és pályázatok kidolgozása előzte meg az összesen 153 millió forintra rúgó nagyszabású felújítási munkálatokat, hangzott el a számvetésben. Jelentős magánadományok érkeztek, valamint a hívek részéről rengeteg kétkezi munka és támogatás. Az ünnepségen jelen volt Petrin László, a Fejér Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, s Alcsútdoboz polgármestere, Tóth Erika, aki elmaradhatatlan az alcsúti református alkalmakkor. Az egyházközség két oszlopos tagja, Tima János gondnok és Mészáros János Elek presbiter fáradhatatlanul tettek-léptek-cselekedtek a felújítási munkálatok érdekében, ez köztudomású a településen. Még egy kis kiegészítő: Alcsútdobozon két összeforrott református egyházközség él tradicionálisan: Alcsúton és a hajdani Vértesdobozon is van önálló templom, 1950-től egy községben. Papjuk is egy, 2018-tól az alig harmincon túli Lendvai Sándor, aki lendületes prédikációival és erőteljes karizmájával az alcsútdoboziak szívébe zárta magát rövid idő alatt.

Az igehirdetéskor Lendvai főtiszteletű úr ezúttal is elgondolkodtató beszédet mondott, kapcsolódva a világban és Európában zajló aktuális folyamatokhoz. Beiktatása előtti nyáron Amszterdamban járt teológustársaival, számolt be személyes, keserű élményéről. A felújított gyönyörű házakkal teli óvárosban elhagyatottan, romosan árválkodott a romos református templom, lakattal ajtaján! Az alcsúti szószékről szomorúan, egyszersmind bizakodó örömmel jelentette ki a lelkész: nem magától értetődő, hogy templomunk és élő keresztyén gyülekezetünk van! De nekünk van! Az alcsúti Isten házát az apák építették több generációval ezelőtt, hogy utódaiknak is legyen szent hely imádságra, elcsöndesülésre, közösségi megnyilatkozásra. Képes beszéde több része gondolatébresztő volt ezúttal is, hálatelt szívvel mondott köszönetet a bennünket feltétel nélkül szerető Istennek. Az utóimát Hajdú Szabolcs Koppány esperes tartotta, Szilveszter Mária helyi tanárnő két illő verssel szolgált az ünnepen.

Tima János gondnok az alcsúti és dobozi reformátusok történetét, küzdelmeit foglalta össze. Az izgalmas és fordulatos históriából csak röviden idézzük meg a templomépítések momentumait, ami ugyancsak kalandosra „sikerült” a 20. század közepéig. Az 1232-től oklevelekben szereplő Csúti esperesség persze a katolikusságot takarta, még a reformáció előtt időkben. A tatárok 1242-ben, a törökök 1543-ban dúlták fel a falut, az ótemplom megsemmisült. Az elmenekült lakosság az 1550-es években már az új, megreformált hit követőiként tért vissza, templomot építettek, első prédikátoruk Hercegszőlősi Gáspár volt. 1710-ben ismét templomot emeltek az előző köveiből, majd a Pálos renddel küzdöttek csaknem száz évig a birtokjogért. Alcsúton szolgált Csokonai László lelkész, Vitéz Mihályunk nagyapja, folyamodtak Mária Teréziához, majd következett II. József 1781-es türelmi rendelete. Végül 1787 karácsonyán ismét úrvacsorát oszthattak templomukban, amelynek építési költségét öt falu adta össze. A második világháborúban az orosz csapatok eltüzelték a padokat, az elszegényedett gyülekezet 1958-ban tudta pótolni őket. Apránként, erőfeszítésekkel javítgatták, újítgatták a templomot, utoljára 1988-ban, amint Katona János akkori lelkész hexameterekben megírt sorai tanúsítják.

Nagy János államtitkár egyenesen „vagánynak” minősítette az alcsúti vasárnapi ünnepséget, miközben a római pápa Budapesten tartózkodott. Természetesen az alcsúti avatás előbb meg volt tervezve, s az államtitkár szerint a két esemény amúgy sem áll távol egymástól. „Egységesek vagyunk Krisztusban”, mondotta. Mészáros János Elek presbiter ragyogó énekes szolgálata zárta az istentiszteletet, majd köszönetet mondtak mindenkinek, aki a felújításért tett. A gyülekezeti házban szeretetvendégségre vártak mindenkit, házias étkekkel, jó szívvel, szeretettel.