A világító felhőktől a hirtelen lecsapó homokviharig – így látja egy viharvadász a Perkáta környéki égi jelenségeket

A perkátai Öko Kertész Klub szervezésében létrejött előadáson a helyi illetőségű viharvadász, Papp Péter mesélt a jelenlévőknek a helyi időjárás viszontagságairól, s beszélt többek között arról is, miként vált képzett viharvadásszá.

– 2006. július 29-én óriási jégeső tarolta le Perkátát, ennek nyomai a mai napig sok helyen látszanak, a szakavatott szemek észreveszik a ráutaló jeleket. Szignifikáns, öt centimétert meghaladó jégeső és jégzuhatagok voltak, melyek jelentős károkat okoztak településünkön. Azóta évről évre egyre több tudást szereztem, 2010-ben megkaptam az első időjárás állomásomat, így tudtam mérni a különféle időjárási paramétereket. 2017-ben megszereztem az Országos Meteorológiai Szolgálat és a viharvadászok együttes képzésén a viharvadász és viharkárfelmérő tanúsítványt. Innen indult a szenvedély igazi része: viharvadász barátaimmal akár Debrecenig is képesek vagyunk elmenni egy-egy helyzetért. Hihetetlen látványt nyújtanak a peremfelhők, szupercellák, lecsapó villámok. – mondta Papp Péter, hozzátéve, azon túl, hogy csodás képeket készítenek, fontos munkát is végeznek: egy-egy viharvadászattal segítik a hazai időjárás és a viharok jobb megértését.

A ciklonok erejét Perkáta térségében már az idei évben is megtapasztalhatták a környéken élők: januárban több mint 100 milliméter csapadékot hagytak maguk után. Ez pontosan háromszorosa az ilyenkor szokásosnak.

– A csapadékra nagy szükség volt, egy igen aszályos nyáron vagyunk túl. 2022 szeptemberéig alig 200 milliméter csapadék hullott Perkátán. A sokéves csapadékösszeg 620-630 milliméter, így ez a 200 milliméter szinte semmi. Patakok száradtak ki, tavak vesztek a semmibe. – összegezte a viharvadász, alapul véve saját mérési eredményeit is. Érdekességként hozzátette, egy félsivatagos területen az éves csapadékmennyiség 200-250 milliméter, amihez 2022-ben igencsak közel került a térség.

– A 2022-es nyári aszály teljesen kiégette a termés nagy részét, sajnos ehhez mi is hozzájárulunk fakitermeléssel, építkezéssel. A fákra hatalmas szükség van: azon kívül, hogy árnyékot adnak, fontos szerepük van a szél erejének fékezésében. Mivel lassan nincsenek erdők, fasorok, hatalmas porviharok alakulnak ki. Ilyen volt például tavaly januárban, amikor a határban létrejött homokvihar jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. – magyarázta a szakértő, aki azt is elárulta, a saját szabályos mérései szerint a tavalyi év rekordhőmérséklete Perkátán 39,9 Celsius-fok volt. Hozzátette, a következő 10-20 évben várhatóan Perkátán is ugrásszerűen megnő a forró napok száma.

Az elmúlt évtizedekben egy érdekes meteorológiai jelenség érte el hazánk térségét is, ez pedig nem más, mint az éjszaka „világító” felhők, melyek körülbelül 70-80 kilométer magasan vannak.

– Ezeket a felhőket napnyugta után és napfelkelte előtt lehet megfigyelni júniusban és júliusban. Régebben is létezett ez az égi jelenség, de a mostaninál százszor ritkábban, egy-egy vulkánkitörés alkalmával figyelhették meg. Ezek tulajdonképpen nem maguktól világítanak, hanem a horizont alatt lévő Nap világítja meg őket. – beszélt a jelenségről Papp Péter, aki az elmúlt évszázad legnagyobb tornádójáról és a zivatarrendszerek megjelenéséről is mesélt az érdeklődőknek.