Mikor folytatják a battyáni ásatást?

Több fórum, valamint lapunk is nem egyszer foglalkozott a késő római ezüstkinccsel is összefüggésbe hozott szabadbattyáni régészeti területtel, ahol Nádorfi Gabriella 1993 és 2006 között folytatott ásatásokat. A korábban a Seuso-kincs ­miatt nagy figyelmet kapott épület­együttest a Római Birodalom Pannónia tartományának egyik legnagyobb alapterületű (több mint 13 ezer négyzetméter) építményeként tartják számon. Az ígéretesnek tartott romterületen immár 16 éve nem folytatódhatott a befejezetlen ásatás, így az épület tervezett rekonstrukciója sem valósulhatott meg, ahol a felfedezett leletek bemutatásra kerülhettek volna. Kutató- és régészeti tevékenységre is csak az utóbbi években került sor: 2020 februárjában közösségi régészeti nap keretében a SZIKM régészeinek jelenlétében önkéntes fémkeresők vizsgálták át a régészeti területet. Több mint 600 darab lelet, többségében pénzérme, fibulák, övveretek és övcsatok kerültek elő a kutatás során. Előrelépést jelentettek tavaly júniusban a Magyar Nemzeti Múzeum és a helyi múzeum közti együttműködésnek köszönhetően végzett geofizikai vizsgálatok (magnetométeres, földradaros), amelyek pontosan meghatározták az épületegyütteshez tartozó római kori kikötő helyét.

Tekintettel arra, hogy továbbra is az érdeklődés előterében áll a Seuso-kincs és a vele összefüggésbe hozott szabadbattyáni régészeti terület, a Kossuth Rádió minapi tudományos, ismeretterjesztő műsorában is hangsúlyt kapott a Nádorfi-emlékkonferencia kapcsán. Adásba került Kovács Loránd Olivér, a SZIKM Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Múzeum szakmai vezetője előadásának (A feltárás napjainkban Szabadbattyánban, újabb eredmények) részlete. Ebben szó esik arról, milyen nyitott kérdések maradtak a Nádorfi Gabriella által feltárt épülettel kapcsolatban a régésznő elhunyta után.

Kovács Loránd kardinális kérdésnek tartja annak eldöntését, hogy mi volt ez az épület. Leginkább egy bevásárlóközpont a hozzá közel álló elképzelés, amelyet egy tőzsdei funkcióval is lehet vegyíteni. Városias környezetben álló, sűrűn beépített városi magban található épületről van szó. A vidéki magánvilla-teóriát Nádorfi Gabriella is elvetette. Ma leginkább az a kérdés, hogy melyiket érdemes továbbfejleszteni a két fő funkció, a bevásárlóközpont vagy a tőzsdei funkció közül. Segíthetnek ebben a Nádorfi Gabriella által feltárt falfestmények (több ezer négyzetméternyi freskó töredéke – a szerk.), köztük felirattöredékek is előkerültek. A falfestmények feldolgozása viszont még nem áll ott, hogy e két lehetséges funkció közül döntést hozhassanak. Elképzelhető, hogy ezáltal közelebb jutnak az épület tulajdonosához, esetleg az épület funkciójához is – mondta el a régészeti park szakmai irányítója. 
Ugyanakkor beszélt arról is, hogy két irányban kívánnak továbblépni a kutatásban, az egyik az említett kikötő, amelyről tavaly geofizikai felmérés készült. Olyan szerencsés helyzet alakult ki, hogy eladóvá vált a telek, ahol a feltételezhető kikötő volt, s még Nádorfi Gabriella inspirálta az egyik környékbeli tehetősebb embert, hogy ezt a telket vegye meg múzeumi, illetve régészeti célból. Ő ezt meg is tette, s a mai napig kizárólag ebből a célból a saját tulajdonában tartja.

A másik irány egy régészeti rekonstrukció; megpróbálják tisztázni a fehérvári Pereczes Ferenc által említett információk alapján, hogy a Seuso-kincset magában foglaló nagy bronzüst beférhetett-e az egyik fűtéscsatornába. Kiss Alexandra régész fogja kinyitni a Nádorfi Gabriella által feltárt fűtéscsatornák kisebb szakaszait. Ezzel a történelmi rekonstrukcióval a kincs rejtésének helyszínét próbálják meg azonosítani. Végül hangot adott annak is, szabad a pálya minden kutatónak, hogy mi az a kutatási irány, amivel pro vagy kontra az épület funkció­ját el tudják dönteni. Ez szerencsés módon Szent István Király Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével zajlik.

Fontos tény a továbblépés szempontjából az is, amiről a SZIKM igazgatója, Pokrovenszki Krisztián tett említést: Nádorfi Gabriella tudományos tevékenysége, ásatási munkái után hatalmas mennyiségű leletanyag maradt fenn, sorban állnak az egyetemek, kutatóintézetek, hogy ki dolgozhassa fel. Ezek olyan nemzetközi hírű feltárások, ásatások voltak, amelyek új eredményeket is hozhatnak. Ez a múzeum kereteit meghaladja, mindenképpen külső segítség kell majd. Ha új eredmények születnek, mindenki tudja majd, hogy Nádorfi Gabriella nevéhez kötődnek, mivel ő végezte a feltárást.