A személy- és vagyonvédelmi őröknek nincs több joguk, mint egy állampolgárnak

Kérdéseinket Pongrácz Ernőnek, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér megyei alelnökének és Kárpáti Zoltán, irodavezetőnek tettük fel, akiktől alapos tájékoztatást kaptunk. 

2012. január 1-től megszűnt a kötelező kamarai tagság a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarában, amely a személyi vagyonőrök mellett a biztonságtechnikai tervezőket, szerelőket és magánnyomozókat fogja össze. Ez többek között olyan következményekkel is jár, hogy ma a kamarának nincs rálátása arra, hány végzett biztonsági őr dolgozik Magyarországon. Arra meg pláne nincs, hogy hányat foglalkoztatnak megfelelő végzettség nélkül. Mert – mint kiderült – ilyen is előfordul! Ezzel együtt kevésbé hatékony a munkájuk a biztonsági őrök tevékenységét ért panaszok kivizsgálása terén is. Kevesen tudják: ez is a kamara feladatai közé tartozik. 

Csökkentették a képzés óraszámát

A személy- és vagyonőr, mint önálló szakma 1998 óta létezik. Egészen két évvel ezelőttig OKJ-s képzésben, 300 óraszám feletti tanfolyamokon oktatták. A megváltozott képzési rendszerben azonban mintegy 100 órával csökkentették a tanfolyamot. Ahhoz, hogy valaki vagyonőrnek jelentkezhessen, általános iskolai bizonyítvány is elegendő. Orvosi vizsgálat ugyan van, de ez nem egyenlő az alkalmassági vizsgával, azaz nem a jelentkezők alkalmasságának felmérése a célja. Pedig ezzel – ha a jogalkotó előírná – jó eséllyel meg lehetne előzni az elrettentő eseteket. 

A személy-, és vagyonőrök alkalmazási területe meglehetősen széleskörű, a tapasztalatok szerint a legtöbb összetűzés az objektumvédelem és a rendezvénybiztosítás területén fordul elő. Ezeken a területeken mindenképpen hatékonyabb, egyúttal olyan képzésre lenne szükség, amely nagyobb hangsúlyt fektet a gyakorlati oktatásra. A 90-es években még létezett a kezdő személy- és vagyonőr igazolvány, amellyel a végzettség megszerzését követő fél évig csak felügyelet alatt lehetett dolgozni. A vizsgáztatással is akadnak helyenként gondok: nem veszik elég komolyan a vizsgázók tudását, felkészültségét – ez persze más felnőttképzés esetén is előfordul. 

Tíz év alatt a felére esett a számuk

Komoly problémát jelent az is, hogy a bizonyítvány megszerzését követően a szakmában dolgozók nem képzik magukat rendszeresen, még úgy sem, hogy a kamara ezeket a néhány órás továbbképzéseket díjmentesen hirdeti meg. Fehérváron például kínáltak többek között kommunikációs, konfliktuskezelő, illetve az intézkedések megfelelő technikájának elsajátítására irányuló tréningeket is. Az érdektelenség oka nyilván több mindenben kereshető, de tény: kevés biztonsági őr veszi a fáradtságot saját maga fejlesztésére. 

A kamara megyei szervezetének irodavezetője és alelnöke úgy becsüli, ma országosan mintegy 50-60 ezer biztonsági őr dolgozik – 2012-ben ez a szám százezer felett volt -, ami messze nem elegendő a meglévő feladatok ellátására. Ugyanakkor a szakmában dolgozók jelentős része 60 év feletti, negyvenesek jóval kisebb számban akadnak, a tőlük fiatalabbak pedig szinte teljesen hiányoznak. Ennek az egyik fő oka, hogy a vagyonvédelmi szakma nálunk menekülőút, amolyan B-megoldás és nem életpálya. 

Végzettség nélkül is alkalmazzák őket

Arra is van viszont példa – akár egy üzletközpontban is -, hogy megfelelő végzettség nélkül foglalkoztatnak személy- és vagyonőröket. A felelősség ilyen esetekben mind a két felet – az őröket biztosító vagyonvédelmi és a velük szerződő céget is - terheli. A szolgáltatást igénybe vevő vállalat vagy cég fél évente bekérhetné a dolgozók végzettségét igazoló papírjait. Ám ezt ritkán teszik meg. 

Ami a fizetéseket illeti, az állami szférában elhelyezkedők biztosan megkapják a minimális vagyonvédelmi óradíjat, amit minden évben meghatároznak. Ez most jelenleg nettó 2938 forint. A vállalkozói szférában viszont már közel sem biztos, hogy meg lehet ennyi keresni. Az alvállalkozói rendszer pedig kuszává és átláthatatlanná teszi a helyzetet. Előfordul, hogy az alvállalkozók „benyelik” a járulékokat, vagy az áfá-t, ami nyilván negatívan hat vissza az általuk foglalkoztatottak fizetésére is. Minden évben vannak olyan vagyonvédelmi cégek, amelyek a NAV ellenőrzéseken fennakadnak és kiderül, hogy alvállalkozóik költségvetési csalást követtek el. 

A vagyonőr nem hatóság! 

Végül a nagy kérdés: mit tehet egy vagyonőr és mit nem az intézkedés során? Ezt a jogszabályok természetesen részletesen meghatározzák (lsd. 2005. évi 133-as a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény). A legfontosabb: egy személy-, és vagyonőrnek nincs több intézkedési lehetősége, nincs nagyobb jogköre, mint egy szimpla állampolgárnak. A vagyonőr nem hatóság! Ezért pl. a személyi igazolványát sem kérheti el senkitől, viszont annak felmutatására felszólíthat, illetve hívhat rendőrt az intézkedés során, ha odáig fajul a helyzet, ami már túlmutat az őr jogi lehetőségein. Fizikailag is csak akkor nyúlhat valakihez, ha az intézkedés alá vont személyt ki kell kísérnie egy olyan helyről, ahol jogtalanul tartózkodik, vagy lopás gyanúja esetén vissza kell tartania a gyanúsítottat. De azt is tanítják, hogy ilyen esetekben hogyan nyúlhat az őr az emberhez. 

 Merjenek panaszt tenni! 

Amennyiben bármilyen kifogás merül fel a személy- és vagyonőrrel szemben, úgy panasszal is élhetünk. Azt viszont kevesen tudják, hogy ezt a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara területileg illetékes szervezeténél lehet megtenni. Természetesen a rendőrséghez is fordulhatunk, ám az ott megtett bejelentések is a kamarához kerülnek. Nem mellesleg az őrnek minden intézkedés megkezdése előtt kötelessége (lenne) erről a lehetőségről tájékoztatni az intézkedés alá vonni kívánt személyt. 

És a legvégére egy jó tanács: nem árt tisztában lenni az adott hely, áruház, bevásárlóközpont, stb. házirendjével, hogy tudjuk, miért szólhat ránk a biztonsági őr és mi az, amibe nem köthet bele!