Bauxit van, de tenger sosem volt Gánton

A teljesen újonnan épült Geológiai Látogatóközpontot két éve adták át, a mögötte található földtani park sétatútjain máshol nem látható geológiai ritkaságokat tanulmányozhatnak a szakemberek, illetve a geológus, földrajz szakos egyetemi hallgatók. A kirándulókra is gondoltak viszont akkor, amikor a 3,5 kilométer hosszú tanösvényre információs táblákat helyeztek ki. A 13 nagyobb bemutatja a kőzeteket, illetve a területen egykor folyt külszíni fejtést, a 13 kisebb fatábla pedig játékra hívja a látogatókat: a rajtuk található QR-kódot leolvasva kérdéseket kapnak, amelyekre természetesen a válaszokat is meg lehet találni a tanösvényen. A helyes megfejtőket a múzeumhoz kapcsolódó kis ajándékcsomaggal jutalmazzák. A látogatóközpontba is megérkezett már az a komoly mikroszkóp, amely az érdeklődő diákcsoportok számára teszi lehetővé a kőzetek alaposabb szemügyre vételét. Elkészült a múzeum honlapja is, melynek címe bauxitfoldtanipark.hu. Ezen számos hasznos információ, tudományos ismeretek és érdekességek is olvashatók. 

A gánti bánya területét egyébként a kifejtés leállítása után, már a 80-as évek végén látogathatóvá tették, a bányát ugyanis nem rekultiválták, azaz nem temették vissza. Ezért vált lehetővé, hogy később tanösvényt alakítsanak ki rajta. Ezt tették most rendbe és bővítették az említett táblákkal. A néhány éve bevezetett új jegyrendszernek köszönhetően a látogatottság is jól nyomon követhető. Ahogy azt Mécs Csabától, a parkot működtető „GÁNT-ÉRT” Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, két év alatt a látogatók száma meghaladta a százezret. 

Mi az, amit a leginkább érdekesnek találnak a látogatók? – tettük fel a kérdést. Nos, az egyik maga a bányászat menete, a külszíni fejtés, amelyről azt is megtudtuk, hogy Gánton nem robbantással, hanem hagyományos módszerekkel - csákánnyal, ásóval és lapáttal - fejtették ki a rétegeket, hogy hozzájussanak a rendkívül jó minőségű bauxithoz. De sokan jönnek azért is, hogy a földtörténeti korok hátrahagyott emlékeivel találkozzanak, hiszen a parkban mintegy negyvenmillió év földtani történéseit lehet nyomon követni. Megtudhatjuk többek között, hogy a bauxit tengerfenéken képződik. Ám mielőtt azt gondolnánk, valaha egy tenger hullámai mosták a gánti tájat, az is kiderül, hogy ezek a bauxitrétegek Afrikában keletkeztek és a lemezek tektonikus mozgásának köszönhetően kerültek ide az évmilliók során. A földtani parkban szépen látszanak a bányászatnak köszönhetően felszínre került színek, rétegek, alakzatok is. Így például a környéken több helyen is fellelhető szénréget, amit többek között Bodajkon, Pusztavámon és Mányon termeltek ki. 

Az interaktív tanösvény kialakítása kapcsán szeptember 4-én vasárnap 9.30, 11.30 és 13.30 órakor vezetett túrákra és múzeumi tárlatvezetésre várják az érdeklődőket.