Elbúcsúztatták a Pákozdi Népdalkör vezetőjét (videó, képgaléria)

– Egymásnak nem csak tudást, de szeretet is adtunk – méltatta tevékenységét és az elmúlt éveket Kissné Vörösmarty Mária, aki emlékkönyvet adott át, majd az ünnepelt egy kényelmes kerti széket is kapott. Mielőtt énekelni kezdtek volna a rendezvényen megjelentek, megemlékeztek azokról is, akik már nem lehettek közöttük azon a nyári napon. – Ölelje át őket a végtelen – kérte Kissné Vörösmarty Mária.  

– Példát mutattatok ez alatt a 25 év alatt, nagyon büszke vagyok rátok, köszönöm az együtt töltött éveket! – válaszolt a dicsérő szavakra Szilágyi Dénesné, Éva, aki magyar-ének szakon szerzett annak idején diplomát és tanított a helyi iskolában. Tolnából érkezett Pákozdra, miután 1965-ben férjhez ment.    

– A mi korosztályunkra a szabadság szabadult rá akkor – idézte fel a kezdeteket Mária. – Korábban sokat hallottuk a szüleinktől, hogy ezt vagy azt ne énekeljük, mert tiltott dal, de amikor megalakult a népdalkör, ilyen tilalom már nem létezett és örömmel idéztünk fel minden régi magyar éneket. Eleinte a pázmándiak segítettek nekünk azzal, hogy amikor ők meghívást kaptak valahová, minket is ajánlottak. Nagyon büszke vagyok arra, hogy már egy évvel a megalakulás után az országos minősítőn ezüst fokozatot kaptunk. Ez ritka eredménynek számított. Akárhol léptünk fel, a nálunk tapasztalt szakmai munkát mindig kiemelte a zsűri, Évikét mindig nagyon dicsérték, hiszen teljesen ránk szabta a dalokat. Olyanok voltunk, mint egy család, ha észrevettük, hogy valakinek gondja van, mindig segítettünk. Ilyen légkör csak falun található meg, ott voltunk az első vonalban mindig, ha valamit tenni kellett Pákozdért.   

– A közösségi életünk is rendkívül gazdag volt, ebben pedig Marika segített a legtöbbet. Jó páros voltunk, miközben bejártuk az egész országot, de felléptünk a külföldi testvértelepüléseken is. Kitágult nekünk a világ, hiszen sokunknak még útlevele sem volt korábban – tette hozzá Szilágyi Dénesné. – Szép sikereket értünk el, háromszor kaptunk aranyérmet. Bizony egy kicsit elérzékenyül az ember ilyenkor, remélem, hogy a Pákozdi Népdalkör továbbra is sikeres lesz. Felemelő volt, amikor például az Erkel Színházban mi képviseltük Fejér megyét: talán mi is tettünk azért, hogy Pákozd neve egy kicsit ismertebbé váljon.