Rodrigo Ballester, az MCC műhelyvezetője: Az elmúlt tíz év a krízisekről szólt

A közelmúlt politikai eseményeinek következményeit vizsgálta legutóbbi előadásában a Mathias Corvinus Collegium. A magyarországi parlamenti választások mellett az orosz–ukrán háború és a francia elnökválasztás hatásairól is beszélt előadásában Rodrigo Ballester, az Európai Tanulmányok Műhely műhelyvezetője, aki többek között olyan kérdések mentén haladt, minthogy milyen hatással lesznek a fent említett események Magyarország Európai Unióval, Franciaországgal és a V4-ekkel fenntartott kapcsolatára?

– Úgy gondolom, hogy az Európai Unió elmúlt több mint tíz éve a krízisekről szól – kezdte Ballester. – Volt pénzügyi válság, amikor Görögországot kisegítette az Unió, aztán jött a migrációs válság, a Brexit – hogy ez jó vagy rossz hír, azt nem tudjuk, de teljesen váratlanul ért mindenkit. A Brexit után azt gondoltuk, hogy egy kicsit fellélegezhetünk, de nem, mert jött a Covid, ami tulajdonképpen rosszabb volt, mint az összes korábbi. Amikor már úgy gondoltuk, hogy levehetjük a maszkot, és fellegezhetünk, akkor jött a háború. Sosem gondoltuk, hogy bekövetkezik, nem tudjuk, mi lesz a kifutása, milyen gazdasági hatásai lesznek, nehéz a helyzet.

Mindeközben lezajlottak hazánkban az országgyűlési választások.

– Sok brüsszeli politikus meglepetésére a kormány ismét bizalmat kapott, olyan mértékű bizalmat, mint még soha korábban, és ez nagyon fontos tényező, mert azt tudjuk, hogy a kormány nem túl népszerű Brüsszelben – fogalmazott az MCC műhelyvezetője, aki arról is beszélt, mindeközben nyugaton is fontos választások voltak és vannak – utalt Franciaországra.

– Bármi is lett az eredmény Franciaországban, azt ki lehet jelenteni, hogy egy teljesen atomizált társadalom választási eredményeiről beszélgetünk – taglalta Ballester.

Arról is beszélt, hogy a Visegrádi Csoport mindig is a a leggyakorlatiasabb csoport volt az európai arénában, s azért álltak össze, hogy megvédjék a saját országaikat, a közös érdekeiket, és hangot adjanak az érdekvédelemnek. Pragmatikusan gondolkodnak attól függetlenül, hogy az adott ország élén szociáldemokrata, liberális vagy konzervatív vezető áll-e. A háború repedéseket okozott a V4-eknél, de az Európai Parlamentben továbbra is lesznek olyan témák amelyek érdekében, vagy éppen amelyek ellen közösen léphetnek fel a V4-ek.

– Nem vagyok kifejezetten derűlátó a következő két évet illetően, de amit tanultam Magyarországról az elmúlt két évben, az az, hogy minél keményebb a helyzet, annál nagyobb az esélye a magyaroknak arra, hogy meg tudják fordítani a dolgokat. Bízom benne, hogy most is ez fog történni – folytatta, majd a magyar választások kapcsán arról beszélt, az eredmény gyakorlatilag megsemmisítő vereséget jelentett az ellenzéknek.

– Brüsszel kilencven százaléka nagyon örült volna annak, ha a koalíció nyeri a választást, abban bíztak, hogy nagyon szoros lesz az állás, de nem ez történt. Gyakorlatilag földcsuszamlásszerű győzelmet aratott Orbán Viktor. A választások után sok probléma megjelent, például a helyreállítási alap, a Covid-pénz, ami az Európai Unióban rendelkezésre áll, de sosem jutott el Magyarországra: 7 milliárd euróról van szó, ami Magyarországnak jár, járna. Sok ország megkapta, négy nem. Az egyik Magyarország, nyilvánvalóan Lengyelország a másik, és azt hiszem, Hollandia és Svédország talán, de ott technikai és nem politikai okok állnak a háttérben. Nem vagyok naiv, úgy gondolom, a választás eredménye összefügg ezzel – zárta témához kapcsolódó gondolatait Rodrigo Ballester.