A németek tragédiájáról emlékeztek Pusztavámon

A pusztavámi megemlékezésen Törő Gábor országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy a második világháború után a kollektív bűnösség elvén alapuló ki­telepítés a Móri járás településein élő német nemzetiséget is sújtotta. 

– Idős barátaimtól számtalan személyes történetet hallottam az elűzés borzalmairól. 1948. február 13-án hajnalban Pusztavámon a rendőrök tépték fel az ajtókat, és rövid időt hagytak a csomagolásra. Mindössze 30 kilogramm, amit magukkal vihettek. 30 kilogrammban egy élet munkája. A 154 családot – 611 embert – aztán Mórra vitték, ahol egy napot vártak a vagonban, mire a többi település, Mór, Bakonykúti, Bakonysárkány, Balinka, Gúttamási és Isztimér összesen 532 családját is odatoloncolták, hogy elinduljanak az ismeretlenbe – mondta Törő. 

Nehéz történelme van hazánknak. Amikor megszálltak minket akár keletről, akár nyugatról, mérhetetlen szenvedés lett a következménye. Arról ta­núskodik a 20. század története, hogy amikor Magyarország elvesztette függetlenségét, akkor kitaszította, kifosztotta, elüldözte s végleg kiszolgáltatott helyzetbe juttatta saját polgárait, azokat az embereket, akiknek a védelmére és értékei­nek megőrzésére hivatott lett volna. Örök tanulság számunkra, hogy a legkisebb esélyt sem adhatjuk egy olyan világ eljövetelének, melyben hasonló rendeletek, listák születhetnek. 

Az eseményen szép számban jelentek meg a helyi polgárok. Ambrózi Tamás római katolikus plébános és Ribárszki Ákos evangélikus lelkész imádsággal gondolt a kitelepített svábokra. A megemlékezés után a Pusztavámi Német Nemzetiségi Énekkar műsorát hallhattuk, majd koszorúzással ért véget a rendezvény.