Kövek emlékeztetnek arra Kápolnásnyéken, hogy ez még egyszer nem történhet meg

Szénási Jonathan Sándor 1981-ben került Kápolnásnyékre református lelkipásztornak, akkor hallott először a hittanos gyerekektől, hogy ők a 'zsidóba" járnak játszani. 

- Eljöttem hát velük megnézni, hogy mi ez - mesélte a lelkipásztor az azóta megújult temetőben, amely akkor áthatolhatatlan dzsumbujként fogadta a látogatókat. Csupán néhány héber feliratos sírkő tanúskodott arról, hogy ez valaha egy zsidó temető volt. Mint megtudtuk, ezután hosszas tárgyalások következtek a Magyar Izraeliták Országos Képviseletével, amely végül engedélyezte, hogy a lelkipásztor rendbe tegye a temetőt. 1986-tól fokozatosan meg is kezdődött a kitisztítása, így sikerült az 1990-es évek elejére viszonylag rendbe rakni a majdnem elfelejtett temetőt. A lelkipásztornak köszönhető annak az emlékfalnak az állítása is, amely előtt most csütörtökön leróhatta kegyeletét Tessely Zoltán országgyűlési képviselő,  Podhorszki István polgármester és Kupi László alpolgármester társaságában. Ebbe az emlékfalba építették be azt a táblát, amely korábban az elpusztult helyi zsinagóga falán volt eredetileg, még az első világháború előtt. Emellett kapott helyet a deportáltakról megemlékező tábla is. - Nagy előrelépés volt, amikor 2014-ben a kormány kiírt egy pályázatot, melynek köszönhetően, L. Simon László közbenjárására sikerült felépíteni a temető kétoldali kőkerítését. Illetve ő hozott ide egy olyan sírköves szakembert is, aki rendbe tette az itt található sírköveket - emlékezett a lelkipásztor. Mint kiderült, annak is története van, hogy miért voltak a földbe döngölve a sírkövek: a területet még 1944 vége felé szántotta fel egy eltalált amerikai repülőgép, tönkretéve a sírokat. 

Szénási Jonathan Sándor, aki baracskai börtön lelkipásztora is egyben, immáron 17 éve a börtönkápolna önkéntesei segítségével takarítja ki minden esztendőben a temetőt. 

Tessely Zoltán a megemlékezésen a tiszteletadás apropójára mutatott rá: - Magyarországon két olyan nap is van, amikor a holokauszt áldozataira emlékezünk. Először 2000-ben, az első Orbán-kormány idején született döntés arról, hogy a holokauszt magyarországi áldozatairól április 16-án emlékezünk meg, amikor is Kárpátalján megkezdődött a zsidóság gettósítása. Mindannyian tudjuk, hogy ezt követően több mint 400 ezer honfitársunkat deportálták,  és azt is tudjuk, hogy nagyon kevesen tértek vissza. Ma a holokauszt nemzetközi emléknapja van, erről 2001-ben született egy ENSZ határozat. Ennek az adott apropót, hogy 77 évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel az auschwitzi haláltábor.

Tessely hangsúlyozta: ezek a napok emlékeztetnek bennünket arra, hogy hasonló események nem történhetnek meg még egyszer. 

Kupi László alpolgármester a helyi zsidóság történetéről mondott pár szót: az első zsidó családokat Lovasberénybe telepítették be, majd ezt követően kerültek Nadapra. Kápolnásnyékre a korábban kialakult Budára vezető kereskedelmi útvonal miatt érkeztek az első zsidó családok. Az 1920-as években már benzinkutat és számos egyéb üzletet üzemeltettek Kápolnásnyéken, valamint iskolát és templomot is építettek. Életben maradt leszármazottaik a mai napig keresik gyökereiket a kápolnásnyéki zsidó temetőben. Az emléknap alkalmából köveket helyeztek el a zsidó temetőben.