Az én kedves kis falum - Felcsút

Nevét a Csút személynévből származtatják, első írásos említése pedig 1269-ből származik, de a község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, majd a török idők után a pálos rend tulajdonába került. A település középkori történetéről azonban csak keveset tudni, mivel levéltári anyagok csak a 19. század második felétől maradtak fent Felcsútra vonatkozólag.

Tény, hogy klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült, a református templom 1895-ben készült el, a községházát pedig 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt az azóta már nem üzemelő vasútvonal megépítése is. A vörösterror bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. Nagy eseményt jelentett a csendes falu életében, amikor 1931. július 16-án a közeli kukoricamezőn hajtott végre kényszerleszállást repülőgépével, a Justice for Hungaryvel az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György, akik útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A földet érés után a gépet a faluba vontatták be, és Magyar Sándor a helyi postahivatalból telefonált Mátyásföld 2-nek. A landolás helyszínén, a 8126-os út mellett ma márványtábla látható.

A második világháború szenvedései Felcsútot sem kerülték el, és bár a front nem a községben, csak annak közelében húzódott, sokan elmenekültek. A falu 1945 március végén, április elején népesült be újra.

Felcsút a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult, de régi épületeinek egy részét – melyek felújítva új funkciót kaptak –, történelmi és kulturális emlékeit ma is őrzi. Néhány éve nyitotta meg kapuit a tájház szomszédságában a képtár, amely a Váli-völgy híres festőművésze, Kokas Ignác hagyatékát mutatja be. A faluház előtt kisebb szoborpark is található, benne az aradi vértanúk, az 56-os forradalmárok és Trianon emlékére állított kopjafákkal, emlékművekkel. Tető alá került az első világháború hősi halottainak emlékére állított több mint 100 éves kopjafa is. Ha Felcsúton járnak, kihagyhatatlan a Makovecz-stílusban épült Pancho Aréna, a Puskás Akadémia Sport- és Konferencia-központ épületegyüttese, valamint a Vál-völgyi kisvasút.

A Fő utca egyik legtakarosabb házát avatták tájházzá 2016-ban, amit most olvasóink Felcsút választott épített örökségének jelöltek. A felújított épület az évek során jegyzőlakásként és postahivatalként is szolgált, miután még a háború előtt Czanik István, a község főjegyzője vásárolta meg. Felesége, Tóth Mária volt a postamester, a hivatal a ház első részében működött egészen az 1960-as évekig. A házban kínálták borral a leszállás után Magyar Sándort is, aki telefonálni jött a felcsúti postára, hogy értesítse a mátyásföldi repteret. A tájházban látható gyűjtemény alapját Mike János bicskei régiséggyűjtő adományozta halála előtt a tájháznak. A kiállított tárgyak másik jelentős részét a helyiek adták össze, így például a nekünk is mesélő Flier Éva, aki egyebek mellett a több generációt kiszolgáló családi bölcsőt ajándékozta a múzeumnak. Ugyancsak felcsúti családi adomány az 1800-as évekből származó, anyáról lányára szálló tulipános láda vagy a szintén hasonló korú „mosógép”, egy fából készült dongás edény, amellyel a ruhákat lehetett forgatni mosás közben.

Figyelnek egymásra, vigyáznak az idősekre

Három helyben élő embert kértünk meg arra, mondják el, miért szeretnek ebben a faluban élni.

Monostori Andrásné leginkább azt szereti, hogy a régi épületeket megtartották, felújították, és új funkciókat adva nekik használják is. Ilyen a hajdani Szőke–Göcze-kúria, amelyben ma óvoda működik vagy a könyvtárként és rendelőként funkcionáló Ta­más­sy–Margalit-kúria, de kevesen tudják, hogy ilyen a Puskás Akadémia első épülete is, amely a régi Kozma-kastélyból épült át. A korábbi óvónő azt is kiemelte, hogy a községben élők odafigyelnek egymásra, és vigyáznak az idősekre.

Molnár Csabáné a szomszédos Alcsúton született, de ma már igazi felcsútinak vallja magát, akit sokan ismernek, és mivel 22 évig volt a helyi óvoda vezetője, ő is szinte mindenkit ismer a faluban. Azt mondja, jó látni, milyen dinamikusan fejlődik a település, ahol ma már minden adott ahhoz, hogy élhető legyen a falu.

A tősgyökeres Flier Éva egy régi felcsúti család hetedik gyermeke. Életének egy jelentős részét Budapesten töltötte, aztán úgy döntött, családjával visszaköltözik a nyüzsgő fővárosból a nyugalomba. Történelem szakos tanárként örömmel látja, hogy a falu ma is őrzi a régi épületeit, történelmi emlékeit, és nemcsak infrastrukturálisan, de turisztikailag is fejlődik. Ennek köszönhetően, ha ma valaki Felcsútra látogat, akár egy egész napot is eltölthet a községben a látnivalók felkeresésével.