Seuso-kincs és a katonai jog

A Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság izgalmasnak ígérkező előadására invitálja az érdeklődőket szeptember 10-én A Seuso-kincs katonai jogi vonatkozásai címmel a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus dísztermébe. Valószínű először nyílik lehetőség arra, hogy Sümegh József halálesetével összefüggő katonai ügyészségi eljárásról tényszerű információkat ismerhessünk meg. Lapunk munkatársának megkeresésére a rendezvény szervezője, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság elnöksége a következő tájékoztatást adta. Az előadás elsősorban a Budapesti Katonai Ügyészség V. XXIX. 679/1980. számú eljárásának jogdogmatikai alapjaira fókuszál, valamint annak vizsgálatára, hogy az ügy előadóinak milyen jellegű kötelezettségei voltak Sümegh József honvéd halálesete kapcsán és eleget tettek-e azoknak teljeskörűen. Alapvetően egy jogtörténeti előadásról van szó, aminek középpontjában két igazgatási jogszabály áll: az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény és az öngyilkosságokkal (kísérletekkel), bűncselekménnyel össze nem függő balesetekkel és hirtelen halálesetekkel kapcsolatos ügyészi eljárás szabályozásáról szóló 3/1960. számú katonai főügyészi utasítás. Az előadást tartják: dr. Ettig Antal ezredes, nyugalmazott legfőbb ügyészségi katonai ügyész és dr. Fejes Erik őrnagy, a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság elnökségi tagja.

A meghívott vendég Hajdú Éva, aki a Seuso-kincs miniszteri biztosa volt 1997-2006 között. Vele elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, hogy a katonai ügyészi eljárás esetleges hiányosságai hatással voltak-e a Seuso-kincs ügyének kimenetelére, és ha igen, mennyiben. Hajdú Éva a kincs visszaszerzése érdekében tett lépéseket is összegzi. Mint ismert a Seuso-kincsnek több katonai jogi vetülete van, a kincset megtaláló Sümegh József leszerelés előtt álló sorkatona volt, amikor meggyilkolták. Így története szoros szálakkal kötődik az egykori Magyar Néphadsereghez, és egyes források szerint a katonai elhárításhoz. A Sümegh-gyilkosság ügyében folytatott eljárás az akkori katonai ügyészség részéről is megkérdőjelezhető, az ezzel kapcsolatos részletek máig nem ismertek. Sümegh József katona ideje alatt, 1980-ban történt halálesete ügyében lefolytatott nyomozás öngyilkosságot állapított meg. Az elhunyt édesapja 1990-ben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez. Mivel a Legfőbb Ügyészség úgy ítélte meg, hogy a Katonai Ügyészség tíz évvel korábbi eljárása hiányos volt, az Országos Rendőr-főkapitányságot újabb nyomozás lefolytatására utasította. Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága, majd a ORFK Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vagyon-és műkincsvédelmi alosztálya hosszú éveken keresztül foglalkozott a kincslelet bűnügyi hátterével, mígnem egyértelművé vált, hogy Sümegh József nyereségvágyból elkövetett emberölés áldozatává vált. Valószínű, hogy a gyilkosság máig ismeretlen elkövetői is régen ismertté váltak volna, ha 1980-ban a katonai ügyészi eljárás nem az öngyilkosság dokumentálásán alapszik.