Sokak életében fontos a szerb ortodox egyházközség

– Ilyen Székesfehérváron egy nemzetiségnek sincs saját tulajdonában. A németeknek volt, az 1780-as évek tájékán megszüntették. Mi nem szüntettük meg, mi most is itt vagyunk, üzemeltetjük úgy, ahogy tudjuk – mutatta körbe Sándorovits László a bizánci stílusú templomot.

Az egyházközség világi elnöke hosszasan mesélt a magyarok és a szerbek történetének évszázadokra visszanyúló kapcsolatáról. Az összefonódás pontjainak listáján többek között a törökök kiűzésének célja, az Árpád-ház bizonyos tagjai, Mátyás király fekete seregének szerb katonái és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc is szerepel.

A szerb ortodox egyházközség temploma ma is a Rác utca házai fölé magasodik, de jelenleg már nem az eredeti épületet láthatjuk. – 1771-ben elkezdődhetett ennek a templomnak az építése, de olyan kitételek voltak meghatározva, hogy csak olyan templomot lehet építeni, ami barokk. Ezért néz ki a templomunk kívülről barokk stílusúnak. Az viszont már nem volt meghatározva, hogy a belsejét bizánci stílusban is kiképezhetik – mesélte Sándorovits László.

A legtöbb egyházi ünnep a szerb ortodox egyház esetében is megegyezik a keresztény ünnepekkel. De mégsem ilyen egyszerű a képlet, hiszen mondhatni, náluk másként halad az idő. – Azt kell tudni rólunk, hogy az ortodox egyház még a Julianus-naptár szerint működik. Ennek az a lényege, hogy Julianus császár azt mondta a Római Birodalomban, hogy ha sok munka van, akkor sok napból áll egy hónap, ha kevés, akkor kevésből, aztán majd valahogy összejön az év 365 napja, vagy 366, vagy 340. Ezt megtartotta az egyház, mert az ortodox azt jelenti, hogy eredeti, igaz szívű, ezt jelenti a pravoszláv is – mondta a naptárjukról az egyházközség világi elnöke. A Julianus- és a Gergely-naptár között 13 nap eltérés van. Ezért van az, hogy bár a Gergely-naptár szerint az ortodox karácsony január 7-én van, vallásuk és a Julianus-naptár szerint viszont az náluk december 24-e. Egy liturgián Fehérváron általában 40-50 fő vesz részt, a nagyobb ünnepeken viszont, ahogy Sándorovits László mondta, annyira tele van a templom, hogy az emberek élével állnak.

A székesfehérvári szerb ortodox közösség tagjai sokszor segítik a templom és a kert karbantartását önkéntes munkával. – Amikor elmondom nekik, hogy gyerekek, most a templomkertben lesz valamilyen rendezvény, meg kéne csinálni ezt-azt, akkor jönnek, segítenek – emelte ki a község világi elnöke. De ugyanígy segítenek a templom takarításában, a temetőben azon sírhelyek karbantartásában, ahol olyanok nyugszanak, akiknek már nincs élő hozzátartozójuk. Viszont nem csak a közös vallás és a munka tartja össze a közösséget. Többször voltak kirándulni is. Szerbia mellett voltak már például Erdélyben, Ausztriában, Horvátországban. A kikapcsolódás mellett ezeknek az is a célja, hogy az ottani ortodox közösségeket, szokásaikat és épített örökségeiket is megismerjék.