Forgószárnyas találkozó várható a Börgöndi Repülőnapon

Ahogy mondani szokták, gőz­erővel azon dolgoznak az Albatrosz Repülőegyesület tagjai, hogy szeptember 12-én minél tartalmasabb, szebb és a lehető legtöbb látványosságot ígérő repülőnapot rendezhessenek meg a börgöndi repülőtéren. A program még messze van attól, hogy teljesnek legyen mondható, hiszen például még a Magyar Honvédség légiereje sem mondott biztosat arról, milyen repülőeszközökkel képviselteti magát. Annyi azonban bizonyos, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan jönnek forgó- és merev szárnyú légi járművek, mint ahogy itt lesznek az old timer gépek is.

A repülőtéren egyébként jelenleg építkeznek, az első új hangár átadására még várni kell, azonban a munkálatok nem zavarják majd a légi parádét. Amelynek lesz egy újdonsága: mivel harminc éve szűnt meg Börgöndön a katonai repülés, bajtársi találkozóra várják szeptember 12-én az egykori futárhelikopteres ezred pilótáit, technikusait, mindenkit, aki az alakulatban szolgált egykor. Nagyon sok ilyen fehérvári van, aki átélte a börgöndi forgószárnyasok történetét.

A Kamov típusú helikopterek 1974-ben kerültek Börgöndre, ahol 1990-ig, hadrendből történő kivonásukig repültek. A másik típus jóval később érkezett, 1982-ben kezdték meg Börgöndön a személyi állomány kiválogatását és átképzését a Mi–2-es típusra, majd az első századnyi gép 1982 őszén érkezett hazánkba, hogy Börgöndön, az akkor újonnan felállított 90. Vezetésbiztosító és Futárhelikopter Ezred hadrendjébe sorolják be. A „fénykorban” két Mi–2-es század és egy Kamov-század alkotta az ezredet, ­Börgöndön volt az ország egyetlen ejtőernyő-­készítő és -javító műhelye is.

„A rendszerváltás nem tett jót a szép repülőmúlttal rendelkező helikopteres egységeknek” – írta Kenyeres Dénes a Könnyűhelikopterek című munkájában. Okkal tette ezt, hiszen az első haderőreform megszüntetésre ítélte a börgöndi repülőalakulatokat: 1991. október 22-én volt kénytelen búcsúrepülést végrehajtani az Asbóth Oszkár Futárhelikopter Ezred tizenkét gépe.

A szemtanúk szerint szép kötelékrepüléssel búcsúztak a helyőrségtől és a reptértől, majd Márta András alezredes mutatott be műrepülést egy Mi–2-essel, amelynek Lajtai János volt a mechanikusa. Kovács József ezredes, a megszűnő ezred parancsnoka jelentette be, hogy jogutód nélkül szűnik meg az egység 1991. november 1-jei hatállyal. Az állomány egy része más alakulatokhoz került, jó néhányan tartalékállományba vagy nyugállományba vonultak. A megmaradt Mi–2-es helikopterek Szolnokra repültek. Az enyészet időszaka megkezdődött.

Harminc éve történt meg mindez, de az Albatrosz Repülőegyesület megőrizte, fejlesztette a megmaradt infrastruktúrát, és életben tartotta a repülés – így a helikopteres katonai repülés – hagyományait. A régi időket idézi az a Mi–1-es helikopter is, amely ma még egy börgöndi hangárban várja újjászületését.