A feledés ellen kívánják megörökíteni az életben maradt szavakat az új mányi utcatáblák

A történelem során Magyarországon volt némi hercehurca a közterületnevek körül, különösen a 20. században volt sorsuk forgandó. Bármennyire macerás személyi iratokat cserélni, diktátorok, tömeggyilkosok, gyanús személyek neveit ne viseljék utcáink, tereink – ebben a többség megegyezik. Ugron Zoltán polgármester ezen felül is rég szerette volna, hogy a mányi utcák, utak élő nyelvben ma is használatos elnevezései írásban is megjelenjenek. Ha már megőrizték több nemzedéken át őket, nyerjenek létjogosultságot, ráadásul szép, archaikus betűkkel legyenek olvashatóak a hivatalos nevekkel együtt.

Ugron Zoltán huszonöt éve él Mányon, bebíró, így mondják megtisztelően, s gyorsan megtanulta a népnyelvi helymeghatározásokat. Polgármesterként belső kötelességének tartotta akár a régi házak homályba vesző nevét is megjegyezni; dűlők, kertek, közök is szerepelnek ebben a listában. Az önkormányzattal együttműködő fejlesztési bizottság jóváhagyta a polgármester javaslatát a szellemes utcatáblák elkészítésére, s az önkormányzat saját költségvetésből kigazdálkodta az árukat is. Negyvenhat darabot hamarosan kihelyeznek az utcák sarkaira, elejére, végére az elegáns „talpas antiqua” betűtípusú felirattal.

A Mester sor Lenin utca volt a szocializmusban, már régen eltűnt természetesen, s ismét Mester sor. A Mánkár azonban Szabadság utca lett, most Szent István a hivatalos, de alákerül a kissé titokzatos, nem megfejtett Mánkár név, ha már megmaradt a beszédben.

A hosszú Rákóczi út marad, de Zsámbék felé eső része Újsor, lefelé Bicskei út – a táblák tükrözik a régi nevüket is. A Jézushegyi dűlő Fixi dűlő is, hajdani lakója mondta mindig: ez tuti fix! Tragikus gyilkosság áldozata lett ő és felesége, Fixi dűlőként emlegetik régóta a mányiak a helyet, ez is olvasható a táblán. Van egy „fricskás” Rafinált köz elnevezésű kurta utca is, ez azonban meghaladja a jóízlést, így nem került fel az utcanévtáblára a hivatalos mellé…