Vízimentők: a tóparton is szinte mindenhol nagy szükség van rájuk

Még szinte üres a part, amikor találkozom Schwanner Róberttel az egyik agárdi strandon. A vízimentőt gyakorlatilag szinte mindenki ismeri a Velencei-tónál, tizenegy éve teljesít szolgálatot és menti az emberi életeket nyaranta. Két évet dolgozott a Balatonon, a Velencei-tónál pedig több helyen is megfordult. 2015 óta pedig már szervezi is a vízimentőket különböző helyekre.

Alig van ember, aki vízimentőnek állna

Az idei évben azonban rendkívül nehéz dolga lesz, ha a tendencia, amit az elmúlt időszakban tapasztalt, nem változik.

– Nehéz jó szakembert találni? – teszem fel a kérdést, de helyesbít: – Nehéz embert találni, aki dolgozna. Alig van ember, aki vízimentőnek állna. Hiába jó arányaiban a fizetés, megnehezíti a helyzetet az, hogy szezonális munkáról van szó. S mindamellett, hogy csak nyáron végezhető, el kell hozzá végezni egy tanfolyamot – mutat rá a nehézségekre a vízimentő, aki már ott tart, hogy hajlandó akár maga vállalni a beiskolázást, egy munkaszerződés fejében.

– A tanfolyam ugyan csak 30 órás, de az oktatást megnehezítették: korábban már 6 főtől elindult a tanfolyam, mostanra azonban ezt már 10 főre emelték. Egy feltétele van a vízimentő tanfolyamra való jelentkezésnek: a biztos úszástudás. A 30 órába ugyanis az nem fér bele, hogy valakit még úszni is megtanítsunk.

Tényleg majdnem olyan, mint a Baywatchban

A tizennyolc év feletti fiatalok számára lehet ideális ez a munka, akik szeretnének nyáron pénzt keresni. És hát a vízimentők élete tényleg majdnem olyan, mint a Baywatchban…

– A strand megadja azt a szabadságot, amit egy kötött helyen való munka nem tud. A vízpart, a napfény, a madárcsicsergés mind hozzátartozik – mondja Schwanner Róbert. Mert azért a lényeg az, hogy vigyázzanak az emberekre, akik a szabadságuk idején gyakran kevésbé figyelnek oda magukra, mint egyébként. Ezért is van az, hogy tizen­nyolc év alattiaknak nem javasolja ezt a típusú munkát a szakember.

– Vannak helyzetek, amikor azonnal és gyorsan kell reagálni, életet kell menteni. De nagyon fontos tudni azért azt is, hogy ezekben a helyzetekben soha nincsenek egyedül, mindig megy a tapasztalt segítség – hangsúlyozza Róbert, aki havi tizenöt napot tudja foglalkoztatni a vízimentőket alkalmi munkavállalóként, a járulékokat a munkáltató fizeti.

Vízimentőket egyébként gyakorlatilag minden strandon kötelező foglalkoztatni: – Napi 500 fő látogatószám alatti helyeken nem lenne kötelező, de az, hogy valóban ennél kevesebben vannak-e egy helyen, az üzemeltető felelőssége. Ezért mondom, hogy mindenhol kell, még a szabadstrandokon is – teszi hozzá Róbert.

A székesfehérvári strandon is érdeklődtünk, ahol, mint kiderült, diákszövetkezeteken keresztül érkeznek szezonális munkára a vízimentők. Bozai István városgondnok elmondta: jelentős saját állománya van az uszodának vízimentőkből, akik év közben az uszoda belső tereiben dolgoznak. Nyáron persze többre van szükség, ekkor érkeznek diákfoglalkoztatás keretében a diákmunkások. A szükséges képzéseket már korábban elvégezték, így a strand most teljes állománnyal tud üzemelni.

Működik szabadstrand Dunaújvárosban, a Szalki szigeten is. Itt is megkérdeztük, milyen állománnyal tudták kezdeni az idei szezont. Krisztin Dóra ágazatvezető-helyettes elmondta: fix szerződésük van egy vízimentésre szakosodott vállalkozóval, aki idén is tudta biztosítani számukra a szakembereket. Ám náluk nem alkalmi munkavállalóként, hanem időszakosan foglalkoztatott szerződéssel érkeznek a vízimentők. Munka tehát van bőven, lehetőség is – s ami az idei nyarat illeti, egészen biztosan lesz is mire, kire ügyelni a helyi strandokon.