Fontos a környezeti nevelés a nádasdladányi osztályban

A gyerekek az iskolába visszatérve vették észre, hogy az intézménnyel szemben lévő fészekkezdeményt kitatarozta egy gólyapár, és elfoglalta. Azóta napi szinten figyelik a gólyákat, és nagyon szurkolnak, hogy sikerrel járjon a költés, és kikeljenek a kis aranyos fiókák. Tapasztalataikat gólyanaplóba rögzítik.

– Néha még az iskolaudvar felett is elszáll a gólya, szinte a szárnysuhogását is lehet hallani, mikor elhúz felettünk – mesélik a gyerekek.

– A Magyar Madártani Egyesület egyik szakemberével folyamatosan kapcsolatban vagyunk, tanácsot kérünk, jelentjük megfigyeléseinket különösen a tekintetben, hogy ezen a fészken most van először gólyapár – mondta Juhosné Vavró Zsuzsanna osztályfőnök. – Az egyesület nagyra értékeli a munkánkat, éppen a madarak és fák napjára érkezett meg osztályunk egyik diákjának, Hajdina Zolinak az elismerő oklevél, mellyel a téli madáretető készítését köszönték meg.

– A korábban pályázati forrásból kialakított magas ágyásokba hagymát dugdostunk. Ezt a munkát is jegyzeteljük, hogy mikor ültettük, mikor bújtak ki az első hagymák – vágnak egymás szavába a lurkók.

– Locsoljuk, gyomláljuk, kapáljuk, és már alig várjuk, hogy megkóstolhassuk, azért választottuk a hagymát, mert még a tanév végéig ehető lesz.

A harmadik osztályos tananyag egy része a vízpart élővilága. Hogy mindezt testközelből megismerjék, elkerekeztek a Várpalota határában lévő Nagybivalyos-tóhoz. Itt kihelyezett környezetismeret-órát tartottak. Amit a tankönyv leírt, megnézték, sőt, meg is fogták teljes valójában. Megsimogatták a fűzfa érdes törzsét, nádat szedtek, távcsővel vizsgálták a vízimadarakat, halakat figyeltek, és hallgatták a békákat – tette hozzá az osztályfőnök.