Az immunológus válaszol – Valóság a Koronás mesék után

Lőrincz M. Ákos immunológia kutató, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyásza, a Koronás mesék blogjának indításával az első orvosok egyike volt, aki közérthető formában szólt az oltásról. Ma már a vírus elleni teljes védettséget élvezi, köszönhetően a dupla vakcinának, ám a mai napig fontosnak tartja, hogy az oltást minél többen beadassák maguknak. Ehhez pedig szükséges az orvosok, gyógyszerészek kiállása is a vakcina mellett. Ezért indított petíciót néhány napja, melyben azt írja: „Az aláírók egyetértenek a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának SARS-CoV-2 elleni oltással kapcsolatos felhívásával és kiállnak koronavírus elleni oltás széleskörű alkalmazása mellett.” Azt is megfogalmazta, miért tartja ezt fontosnak: „Hiszünk benne, hogy az oltás melletti széleskörű kiállásunkkal tovább növeljük az oltásba vetett bizalmat és ezáltal emberéleteket tudunk megmenteni.” Több száz szakember: orvos, vegyészmérnök, biológus, gyógytornász, gyógyszerész, fogorvos, asszisztencia, kardiológus, járványügyi szakorvos, tüdőgyógyász, sürgősségi szakember, belgyógyász, gyermekgyógyász, mikrobiológus, patológus, kutató – egyszóval az egészségügyi szakma java írta már alá a petíciót – a legtöbben Budapesten és Székesfehérváron.

Lőrincz M. Ákos, köszöni szépen, jól van, ez volt az oltás utáni 30. nap mérleg a számára. Ám a mai napig sok – sőt, egyre több – kérdés merül fel a vakcina kapcsán a laikusokban, akiknek jól jön egy hiteles, szakmailag releváns hozzáértő segítő magyarázata azokra az égető kérdésekre, amelyek megfogalmazódhatnak mindenkiben.

- Az oltásnapló vezetése alatt rengeteg kérdéssel találtak meg kollégák, betegek egyaránt. Igyekeztem nyomon követni a szakirodalmat és az eseményeket, de egy idő után éreztem, hogy kezd túlnőni a befogadó képességemen az a rengeteg információ, ami napvilágot lát. Megkönnyebbülés volt elérni a 30. napot… – vallja be őszintén a doktor, akire éppen ezért ma már kisebb nyomás nehezedik tájékoztatás fronton. Persze a napló után is aktív maradt, amit fontosnak ítél, azt közreadja.

– Új alapokra szeretném helyezni a köztájékoztatási kommunikációt – mondja, utalva az aláírásgyűjtésre, amit kezdeményezett. – Fogalmazzunk úgy, hogy ez inkább egy kiállás. December közepe után jött ki a KSH első felmérése arról, hányan vállalnák az oltást. Ez kétségbeejtően alacsony, 20 százalékos számot hozott, amely mára szerencsére már jóval nagyobb, de még mindig messze van attól, amit el kéne érni. Sok a bizonytalanság, aminek hátterében részint az áll, hogy működnek olyan „dezinformációs felületek”, amelyek ismeretlen külföldi szakemberekre hivatkozva próbálnak az oltás ellen ágálni. Ezért gondoltam arra, hogy mutassuk meg, hogy az egészségügyi ellátó személyzet és más szakemberek – azaz mi – az oltás mellett állunk. Hátsó szándékom nincs a dologgal, csupán azt remélem, hiteles platform lehet ez azok számára, akik még bizonytalanok. Ha a 2 ezer aláírót elérjük, valamennyire nyugodt leszek. Ha sikerülne megcsípni az 5 ezret, akkor sikerült felülteljesíteni az elvárásom. Tény, hogy ez a szakterület nem annyira aktív az online térben, de aki igen, megmutathatja, hogy az oltás mellett áll.

A kutatót megkérdeztük arról, mit gondol a vakcinák gyártók szerinti megkülönböztetéséről: – Tény, hogy mindegyik oltásnak az oltási rizikója eltörpül a vírusfertőzésből fakadó veszélyhez képest. Nyilván egy ideális helyzetben, amikor az oltási palettáról válogathatnánk, mindenféle szempontot figyelembe vehetnénk. Jelenleg ötféle vakcina van az országban, melyeket igyekeznek úgy csoportosítani, hogy mindenki a neki legmegfelelőbbet kapja meg. De bármelyiket kapja meg valaki, nagyságrendekkel jobban jár, mintha a fertőzést kapná el.

A koronavírus elleni vakcinák engedélyeztetése, klinikai vizsgálatai kapcsán is kérdeztük a szakembert: – Amikor egy gyógyszeripari terméket használatba akarnak helyezni, a gyártónak klinikai vizsgálatokat kell végeznie. Ez értelemszerű, hiszen a bizonyítékokon alapuló orvoslásnak ez lényegi része. A koronavírus elleni oltásnak is négy klinikai fázison kell helytállnia, első kettő a biztonságosságot vizsgálja, a harmadik emellett a hatásosságot is, a negyedik pedig a való életből gyűjtött adatok folyamatos kontrollja. A jelenleg forgalomban lévő oltások között háromnak van meg az úgynevezett „fázis 3” vizsgálata, A többi esetében még zajlanak vizsgálatok, ezeknél csak részeredményekkel rendelkezünk. Ahol lezárult, pontosan meg tudjuk ítélni, milyen hatás a várható korcsoportra, betegségtípusra vonatkozóan. De mindegyik Magyarországon elérhető vakcina engedélyezett, nem kérdés, hogy biztonságosak. A kérdés az, hogy milyen mértékben hatásosak a betegség kialakulásával szemben. Ez azonban pontosan csak a klinikai 4-es vizsgálatból derül majd csak ki.

A hatásmechanizmusról, annak gyártók szerinti különbözőségéről is kérdeztük a szakembert: – Négy oltás meglehetősen hasonló, a kínai gyártóé eltérő elven működik. A másik négy valamilyen módon a tüskefehérje kifejtésére kényszeríti a sejteket. Ilyen formában a sejtes és az antitest alapú immunválaszt is serkentik. A kínai oltási technika az elölt vírus módszerét alkalmazza. Régóta ismert és nagy biztonsággal alkalmazott technika és talán könnyebb is elkészteni. Ez inkább az antitest alapú immunválaszt készíti elő, kevésbé a sejteset. Ez az influenza oltás alapja is. Talán egy fokkal elegánsabb megoldásnak tűnnek a tüskefehérjén alapuló oltások, viszont ebből fakad a gyengeségük is a kínaihoz képest: néhány típusú antitest jön csak létre a tüskefehérje ellen, tehát nagyon szigorúan a tüskefehérje megjelenéséhez kötött a védettség. Kínainál nem csak a tüskefehérje ellen alakul ki védettség, hanem egyéb fehérjék ellen is. Ennek az a következménye, hogy ha a vírus szerencsétlenül mutálódik, akkor a tüskefehérje alapú vakcinák hatékonysága jelentősebben csökkenhet. Az elölt vírusbeadáson alapuló oltás a mutációktól egy fokkal védettebbé tesznek. Itt is előfordulhat, hogy annyit változik a vírus, hogy nem lesz meg a védettség, de ez komoly munkát jelent a vírusnak. Tehát mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai. Nehéz megmondani, hogy melyik a jó út. Lehet, hogy 1 év múlva már okosabbak leszünk.

Az már bizonyított tény, hogy az első oltást követően is kialakul valamennyi védettség. Például a Pfizer vakcina adatai szerint a 12. napon tapasztaltak kimutatható különbséget az oltottak és nem oltottak között. Erről így szól Lőrincz M. Ákos: – Többféle statisztikai számmal lehetett találkozni ezen a téren. Oltásonként eltérőek lehetnek a számok, de mindegyik típusúnál a második héten kialakul értelmezhető mértékű védettség. Van olyan oltóanyag, ami hamarosan engedélyezett lesz, amiből egy oltás elég lesz. És még további oltóanyagok vannak fejlesztés alatt – mutat rá az orvos, aki a második oltást követő védettség kapcsán megerősíti: megközelítőleg 7-14 nap alatt alakul ki a teljes védettség. – De hogy ez meddig áll fenn, most még nehéz megmondani. Jelenleg 4-5 hónap visszakövethetőség áll csak rendelkezésre, tekintve, hogy nincs olyan beteg, akinek ennél régebben adták be az első oltásokat. Az utánkövetéses vizsgálatok a gyógyult koronavírusos betegeket is figyelik, akiket már több mint egy éve diagnosztizáltunk. A tapasztalat az, hogy extrém ritka az újbóli megbetegedés. Van olyan, hogy reaktiválódik a vírus a szervezetben vagy elhúzódnak a tünetek, de az igazi, tényleges újrafertőződés extrém ritka: pár száz fő a világ eddigi 115 milliós megbetegedési számához képest. Ezek alapján akár 1-2 védett évben is gondolkodhatunk, talán hosszabb védettség is elképzelhető

S hogy miért is lehet olyan veszélyes a harmadik hullám, még úgy is, hogy már javában zajlanak az oltások? Az immunológus szerint egyszerű a válasz: – Az oltásokkal még messze nem állunk ott, hogy meg tudjuk fékezni a járványt. Az első oltást a lakosság kb. 8 százaléka kapta meg, ehhez jön a betegségen átesettek aránya. Tehát 12-15 százalék rendelkezik valamilyen védettséggel. Ahhoz, hogy látható változás következzen be, a szakemberek szerint 60 százalék feletti értékre lenne szükség. Minden százalék lassít a terjedésen. De sajnos, a harmadik hullám hátterében már a vírus mutációja áll, ő is a túlélésért küzd, ha az ő szemszögéből nézzük. Muszáj tovább fejlődnie, agresszívebbé válnia, ha túl akar élni – nekünk meg muszáj oltanunk és maszkot viselnünk, ha mi is túl akarunk élni.