A kormányhivatal már visszavonta az engedélyt

2021.02.25. 07:00

Úrhida egyértelműsítette: nem kér a tervezett szennyvíziszapból

A Fejérvíz Zrt. még 2020-ban a szabadbattyáni és úrhidai gazdákkal egyeztetve csaknem 10 hektáros területen a szenny­víziszap mezőgazdasági hasznosítására mintaprojekt létrehozását kezdeményezte a falu határában, melyről sem a közigazgatásilag érintett önkormányzatot, sem a szomszédságában található kőszárhegyi vízbázis tulajdonosait nem értesítette.

V. Varga József

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

– Idén január 4-én megdöbbenve értesültünk arról, hogy a Fejér Megyei Kormányhivatal agrárügyi főosztályának növény- és talajvédelmi osztálya – a Fejérvíz Zrt. kérelmére – engedélyt adott Úrhida közigazgatási területén a szennyvíziszap elhelyezésére – mondta a Fejér Megyei Hírlapnak Bognár József polgármester.

A térség egészséges ivóvizének minősége sérülhet

Úrhida további hét településsel (Polgárdi, Szabadbattyán, Sárszentmihály, Nádasdladány, Kőszárhegy, Jenő és Sárkeszi) közösen a kőszárhegyi vízbázisról kapja az ivóvizet. A kiadott engedély szerint ennek a vízbázisnak a közvetlen szomszédságában kerülne termőföldi hasznosításra a Fejérvíz Zrt. Bakony utcai telephelyén keletkezett szennyvíziszap. A kihelyezéssel érintett ingatlanok szennyeződésérzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2014. (VII.) Korm. rendelet alapján kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, a kőszárhegyi karszt­aknától 1500 méter, Úrhida belterületétől 400 méter, Szabadbattyán belterületétől 1300 méter távolságra található. Épp a fokozottan érzékeny területi besorolás miatt az említett három településen a talajterhelési díj egységdíjának háromszorosát kell fizetniük azoknak, akik nem csatlakoztak a kiépített szennyvízhálózatra.

A kőszárhegyi vízbázis és a tervezett lerakó elhelyezkedése a térképen
Fotó: önkormányzat

– A dolog érdekessége, hogy a Fejérvíz Zrt. likviditási problémái miatt, miután a Kincsesbányáról szolgáltatott ivóvíz nagyon drága, Székesfehérvár lakossága is részben a kőszárhegyi vízbázisról kapja az ivóvizet – vetette közbe az úrhidai polgármester.

– Településünk önkormányzatának képviselő-testülete egyhangúlag kiáll amellett, hogy minden lehetséges eszközzel elejét kell venni annak, hogy a szennyvíz­iszapot elhelyezzék a térség ivóvizét biztosító vízbázis kör­nyezetében – állt ki határozottan álláspontjuk mellett Bognár József.

A térség polgármesterei – Nyikos László (Polgárdi), Szabó Ildikó (Szabadbattyán), Óber Andrea (Sárszentmihály), Bognár József (Úrhida), Varga Tünde (Nádasdladány), Kerekes Ildikó (Jenő) és Kőhegyi László (Sárkeszi) – közös levélben fordultak Cser-Palkovics Andráshoz, Székesfehérvár polgármesteréhez. Miszerint mint a Fejérvíz Zrt. többségi tulajdonos önkormányzatának első számú vezetője a térség lakóinak hosszú távú egészséges ivóvízminősége és a megfelelő életkörülmények biztosítása érdekében utasítsa a társaság vezetését a célnak megfelelő, a szennyvíziszap elhelyezésére alkalmasabb, a lakott területektől távolabb eső és a felszín alatti vízvédelem szempontjából kevésbé sérülékeny terület kijelölésére. Kezdeményezésüket Törő Gábor, a térség orszá­g­gyűlési képviselője is aláírásával támogatta.

– Nem a szennyvíziszap kísérleti jellegű mezőgazdasági hasznosításával van problémánk – hangsúlyozta Bognár. – Azt tartjuk felháborítónak, hogy az önkormányzatok tulajdonában álló Fejérvíz Zrt. a projekt előkészítési fázisában nem egyeztetett a közigazgatásilag érintett önkormányzatokkal, melyek csak a kormányhivatal döntése után szembesültek a ténnyel.

– A kormányhivatal a szakmai alapon eljáró hatóságokra van utalva, mivel az eljárásrend szerint az önkormányzatok nem ügyfelei. Így nem tudhatja, hogy az önkormányzatoknak milyen természeti értékei vannak egy adott területen, amelyek környezetében a helyhatóságok nem szeretnének bizonytalan összetételű szennyvíz­iszapot elhelyezni. Hiszen még csak mintaprojektről van szó, an­nak hosszú távú hatásait csupán évtizedek múlva tapasztalhatjuk meg – folytatta a faluvezető.

– A mi esetünkben az érintett ingatlanok valójában hidrogeológiai szempontból a B védőövezethez tartoznak (a Fejérvíz Zrt. tévesen jelölte védőövezethez nem tartozónak). A jogorvoslat során benyújtott keresetlevélben is ennek bizonyításával sikerült a korábban megadott engedélyt visszavonatni – tette hozzá Bognár József, Úrhida polgármestere.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában