2021.02.07. 07:00
Víztoronyra várnak Bakonykútiban
Saját kútból isznak kiváló minőségű vizet az apró falu lakói, ám a lakosságszám és a vízfogyasztás folyamatosan emelkedik, ezért az elavult, 1956-ban épült rendszert fel kell újítani.
A fúrt kút 1968 óta adja a vizet, de már nem elég a kapacitása Fotó: önkormányzat
Hatalmas fejlődést jelentett Bakonykútiban, hogy 1956-ban kiépült a vezetékes ivóvízellátás rendszere, melynek lelke két, egyenként 2,5 köbméteres tartály volt, amelyből kompresszorral termelt magasnyomású levegő juttatta és juttatja el ma is a vizet a fogyasztókhoz.
Az eredeti, 20 méteres kút helyett 1968-ban fúrtak egy új, 120 méter mély, 38 méter nyugalmi vízszinttel rendelkező kutat, amelyből kitűnő minőségű karsztvízzel látták el és látják el ma is a lakosságot, a két tartály pedig még az eredeti.
Az eltelt több mint hatvan esztendő alatt jelentősen megváltoztak az igények, örvendetes módon Bakonykúti lakosságszáma folyamatosan növekszik, az öreg házakban is kiépültek a fürdőszobák, az új építésűekben pedig már nem ritka a két fürdőszoba sem.
Marics József polgármester elmondta: – Az önkormányzat mint tulajdonos anyagi lehetőségeihez mérten folyamatosan eleget tett a karbantartási kötelezettségeinek, de átfogó fejlesztésre a vízmű fennállása óta nem volt forrása. A két tartály összesen öt köbméter tartalék vizet biztosít, ugyanakkor nyári időszakban a napi vízfogyasztás eléri akár a hatszorosát is.
Veszélyes
Mindez katasztrófavédelmi szempontból is rendkívül veszélyes, mert mint megtudtuk, egy tűzcsap megnyitása után egy perc múlva oly mértékben lecsökken a nyomás, hogy leáll a vízellátás, és így nem rendelkeznek elegendő tűzivízzel sem. A néhány évvel ezelőtti emlékezetes márciusi hófúvás idején két napig el voltak zárva a külvilágtól. A második napon megszűnt az áramszolgáltatás, és ezzel együtt a vízellátás is, mivel a szivattyú elektromos működtetésű.
Az önkormányzat már hosszú évek, mondhatni évtizedek óta keresi a megoldási lehetőséget, meséli a polgármester, de az eddigi erőfeszítések sajnos nem vezettek eredményre. Már 1998-ban elkülönített erre a célra kétmillió forintot az akkori polgármester, Tóth János. Az utána következő ciklusok vezetői is kiemelt feladatuknak tekintették a vízmű fejlesztését, ezért a szolgáltató DRV-vel közösen keresték a megoldást.
Sosem használták
A 2000-es évek elején folyt a Magyar Honvédség Központi Gyakorló- és Lőterén a Bakonykútitól két kilométerre fekvő csörlőházi bázis fejlesztése, ahol nem volt vezetékes vízellátás, ezért a polgármester felvette a kapcsolatot a honvédséggel, hogy a település és a honvédség vízellátását együttműködve oldják meg. A DRV ekkor még azt javasolta, hogy csatlakozzanak Gúttamási alatt a regionális ivóvízhálózatra. A honvédség 2002-ben ki is építette a Bakonykúti–Csörlőház közötti vezetéket, de sosem használták, mivel a honvédség később elállt a Bakonykúti–Gúttamási vezetékszakasz közös megvalósításától.
Később azt állapították meg, hogy a hidroglóbusz lenne a legjobb megoldás. A regionális vízhálózatra kötésnél olcsóbb lenne az építése, és nem utolsósorban továbbra is a saját kútjukból ihatnák a helyiek a jó minőségű karsztvizet. A hidroglóbusz azonban 130 millió forintba kerülne, az azbesztcsövek cseréje további 70 millióba. Egy olyan kistelepülés, mint Bakonykúti, nem rendelkezik olyan költségvetéssel, hogy egy ilyen méretű beruházásnak akár a tervezési költségeit is biztosítani tudja. Aztán az elmúlt év őszén felcsillant a remény. Törő Gábor a várható fejlesztési forrásokra alapozva akkor azt mondta a falu vezetésének, a megoldás körvonalazódik. És valóban, a közelmúltban nyilvánosságra került a 2021–2027. évekre vonatkozó területfejlesztési programterv. Abban már szerepel a Bakonykútiban építendő hidroglóbusz indokoltsága. Erről a napokban egyeztetett is a polgármester és a képviselő. Az előzetes tervek szerint a hidroglóbusz száz köbméteres, vagyis a jelenlegi tartályok hússzorosa lenne.
