Tárgyalás van a felek között Ercsin

Adott egy óriási, közel 27 hektárnyi terület, és adott egy város, nevezetesen Ercsi. Úgy kell elképzelni ezt, mint egy szilvát: a gyümölcs maga Ercsi városa, a gyümölcs húsa a város lakott-lakható része, a közepén lévő mag pedig a nem használatos terület. Pontosan a város szívében fekszik a II. Rákóczi Ferenc laktanya, amelyről már tavaly februárban is írtunk. Az akkori álláspont szerint éppen talajvizsgálati engedélyeket kértek a Honvédelmi Minisztériumtól.

Noha tudni érdemes, hogy ezen laktanya még nagyobb volt, annak három részét már visszakapta az önkormányzat, s így tartunk 27 hektár olyan területnél Ercsi közepén, amely használaton kívülinek minősül.

A nem használt terület állapota nem sok jót mutat, többek között rekultivációt igényel, magyarán teljes talajcserére szorul. Kezelése a Honvédelmi Minisztériumra hárul, a tulajdonos a magyar állam, s a tulajdoni jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.

Előbbi csak akkor engedi át az önkormányzatnak a városrésznyi területet, ha utóbbi a talajcserés kármentesítésbe bekapcsolódik.

A patthelyzet alatt felbukkant egy belga befektető, aki ezen a téren nemzetközi referenciákkal rendelkezik. Egészen pontosan a rozsdamezős területek rehabilitációjával fog­lalkoznak, s komoly érdeklő­dést mutattak a feladat iránt – a város szívében lévő terület helyreállítására részletes tervet készítettek. Ehhez a belga cég képviselői a ke­zelőtől, vagyis a Honvédelmi Minisztériumtól kértek engedélyt a területen belüli talajvizsgálatok elvégzéséhez.

Megkerestük Szabó Tamás polgármestert, akárcsak tavaly Győri Mátét, korábbi városvezetőt, mi a mostani helyzet a laktanyával.

– A pandémia miatt sok fejlemény nem történt. Azt tudni kell, hogy nekünk ebben a helyzetben ministráns szerep jut, igyekszünk a belga cég elképzeléseit támogatni. A legfontosabb, hogy hozzájussunk a területhez, s ebben a belga cég stratégiája kedvező, hiszen ők az önkormányzatot mint az ügyben tevékenyen részt vevő felet pártolják, s szeretnék, ha az állam átadná számunkra a területet – mondta Szabó, aki tisztában van vele: a tulajdonjog mellett a területen komoly környezetvédelmi, rehabilitálási kötelezettségük is lenne.

– Tudni kell, hogy a tulajdoni lap megszületése – még ha ingyenes vagy jutányos áron való átadásról is beszélünk – mellett horribilis összegbe kerülne a terület megújítása – szögezte le a vezető, aki elmondta, decemberben a belga cég jogi képviselője arról tájékoztatta őt, hogy előremozdulni látszik a projekt mind az állam, mind a Honvédelmi Minisztérium részéről. Ez esetben a legvalószínűbb, hogy a belga cég és az önkormányzat által egy közösen létrehozott cég birtokolná majd az átadott területet – de a polgármester szerint még erről az esetleges cégbeli megoszlásról is egyeztetések folynak a két fél között.

Mindenesetre a II. Rákóczi Ferenc laktanya tulajdonos­váltása akár rövid időn belül megtörténhet…