Régiségek és ritkaságok is felbukkannak a fehérvári bolhapiacon

A bolhapiac kétségkívül megosztja az embereket, hiszen ez kicsit olyan, mint amikor az ember turkálóból vásárol. Van, aki imádja, és innen szerzi be a legjobb holmikat, míg mások türelem és érdeklődés hiányában el sem kezdenek bolyongani a sorok között. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Fiatalok és idősek egyaránt kivonulnak. Bérelnek egy asztalt – egészet vagy felet – és kiteszik a portékát.

Talán sokan azt gondolják, a használt holmik értékesítése idejét múlt, azonban a vásárlók mennyiségéből arra következtettünk, még mindig kelendőek a régiségek és ma is különleges hangulata van egy ilyen helynek. Itt nincs két egyforma tárgy, semmiből nincs kisebb vagy nagyobb, esetleg más színű. Ahogy mondani szokták, az ilyen helyen „ki kell fogni” a dolgokat. Vagy van, amit szeretnénk, vagy nincs. Ennek kapcsán az egyik eladó úgy fogalmazott: „Itt minden van, ami nincs, azt beszerezzük.” Lehetetlen tehát nincs, de vajon mit rejtenek a standok? Nos, többek között Bali szigetéről érkezett festményt.

Az egyik legkülönlegesebb tárgy, amin megragadt a szemünk, kétségtelenül az áruházi húskiolvasztó volt. Belegrai Tibortól megtudtuk, ezt mélyhűtött húsok esetén használják, így kétségtelenül egy olyan darabbal állunk szemben, ami nincs minden háztartásban. A régiségeknél maradva, több tucat nyomógombos mobiltelefont és magnókazettát találunk a standokon, bőven van választási lehetősége annak, aki szívesen gyűjti a már szinte antiknak számító darabokat. Ugyanez elmondható a bakelitlemezekről, melyek újra divatossá váltak, ráadásul a lemezek „lapozása” közben számos olyan énekesre, zenekarra bukkanhatunk, akiknek slágerei meghatározóak voltak 30-40 évvel ezelőtt. Szinte időutazóvá váltunk a bolhapiac sorai közt járva. A zenénél maradva muszáj megemlítenünk azt a bizonyos ikonikussá vált Sokol rádiót, ami ma már tényleg ritkaság, de azért még előbukkan egy-egy darab. A nosztalgikus hangulat garantált.

Szintén érdekesség volt, hogy már a farsangi jelmezek is megjelentek, így akár pókemberré vagy királykisasszonnyá is átváltozhatnak a leendő vásárlók. – Már most sokan keresik a jelmezeket. Az ünnepek előtt a porcelánok voltak népszerűek, de a poharak, bögrék és egyéb apróságok is kelendőek voltak – mesélte Végh Ferencné, aki árusként volt jelen. Emlékeznek még a tetris játékra? Műanyagba ágyazott nyomógombok, kicsi képernyő. Két ceruzaelem behelyezése után máris kezdődhetett a logikai játék. Habár ma már nemigen látni ilyet a fiatalok kezében, azért ezzel is találkoztunk a sorok között. Feltűnt még az 1980-as évek egyik sikerterméke, a moncsicsi is, ami sokak gyerekkorát újraidézte. Az antiknak számító tárgyak mellett az újdonságokat sem kell nélkülöznie a vásárlóközönségnek.

A virtuális valóság szemüveg mellett díszdobozban álló porcelánkészlettel is találkozhatnak azok, akik alaposan körbenéznek. Még ha az ember nem is vesz semmit, már a nézelődés is élményt ad, hiszen számos olyan elfeledett ritkaságra bukkanhatunk, ami sok emléket felszínre hoz. Ami egyesek számára megunt régiség, az másoknak még hosszú ideig örömet okozhat.