Hajléktalan nevén ment a biznisz

Egyed hozzátette, az eljárásban négy ház szerepelt, de valójában 10-12 lakóközösséget károsítottak meg, és tudomása szerint az összeg közel 60 millióra is rúghat. Kiemelte, a történetet érdekessé teszi, hogy a bíróság szerint bár folytatólagosan, mégis egy ízben hajtották végre a bűncselekményt. A társasházak által benyújtott dokumentumok között szerepeltek olyanok, amiket a bíróság nem fogadott el, mégis ítélet született az ügyben.

A kihirdetett döntést viszont a bíróság egy hónap múlva, formai hiba miatt visszavonta. Az Egyed által átvett másik ház további két társasházzal egyetemben máig nem tett feljelentést. Ezen házak esetében peren kívül próbálnak megegyezni, hogy az eltulajdonított összegből bizonyos részt viszont láthassanak a lakók. A közös képviselő elmondta, a két házat több mint egy év különbséggel vette át.

Amikor az első házzal elkezdte a közös munkát, a feljelentés már megtörtént a házaspárral szemben. A vizsgálatok több szálon futottak, a rendőrség mellett az adórendőrség is jelen volt. Ennek ellenére a később átvállalt ház adatai azt mutatták, hogy a házaspár lebukása után is folytatta az összegek eltulajdonítását. A nyomozás idején több társasház polgári jogi igény nyilatkozatot nyújtott be, mellyel vagyoni zárlat kezdeményezésére kérték a bíróságot. A kérelmet elutasították, később viszont kiderült, szükséges lett volna, hiszen ez idő alatt a vádlottak eladták minden ingatlanjukat és gépjárművüket, majd albérletbe költöztek.

Egyed Attila ­kiemelte, hogy az általa átvett házak mindegyikétől körülbelül 4 millió forintot sikkasztottak 4 év alatt. A 2018-ban átvállalt ház számláján akkor 58 forint volt. Azóta nem emeltek a közös költségen, a korábbi képviselő által felhalmozott több százezer forintnyi tartozást törlesztették, de ennek ellenére jelenleg közel 2 millió forintból gazdálkodhatnak. Egyed több történésről számolt be, melyről tudomása van. Az egyik esetben egy ház közös képviselője a házaspár férfi tagja volt, ám felesége egy papírral járta végig a tulajdonosokat, amit aláíratott azzal az indokkal, hogy attól a naptól kezdve ő a közös képviselő. A hivatalos bejegyzés szerint a poszton személyi változás nem történt, viszont a pénzügyek intézését a feleség vette át, a társasház számláit pedig a férfi állította ki.

Egyed Attila elmondta, a társasházakban minden elköltött forintot számlával kell alátámasztani, néhány helyen – bár bonyolítja a folyamatot – társaláíró is van, így a közös képviselő nem végezhet önállóan utalást. Elmondta, hogy egy háznak egy képviselője lehet, akinek kizárólagos jogosultsága van harmadik féllel szembeni képviseletre. A banki kivonatok egyértelműen bizonyítják, hogy itt nem a bejegyzett közös képviselő intézte ezeket az ügyeket, de azt is kimutatják, hogy készpénzfelvétel és utalás formájában is nagy összegeket tulajdonítottak el.

Más esetben előfordult, hogy olyan cégnek utaltak pénzt, amelynek a tranzakció idején adószáma sem volt. Egyed információi szerint a cég egy hajléktalan nevével működött, aki azóta ismeretlen körülmények között életét vesztette. A sikkasztás elkövetőinek leleplezésében számvizsgálók és lakástulajdonosok egyaránt részt vettek.

A számvizsgáló dolgát viszont megnehezítette az, hogy előfordult, a házaspár hamisított banki dokumentumokat mutatott be. Az adatok egyezésére viszont nem figyeltek, ami az ellenőrzés során kiderült, de a számvizsgáló a szabály szerint csak a közös képviselőhöz tud fordulni, ha eltérést lát.

Ebben az esetben a közös képviselő természetesen nem működött együtt és úgy állította be a történetet, hogy őt alaptalanul gyanúsítják. A lakóközösség ezt naivan elhitte, aminek az lett a következménye, hogy a számvizsgálót eltávolították pozíciójából, a közös képviselő pedig tovább folytatta tevékenységét.

Összegzésként Egyed Attila elmondta, bízik abban, hogy az ügy szereplői méltó büntetést kapnak majd. Tapasztalatai szerint a házaspár által elkövetett bűncselekmények jelentősen aláásták a közös képviselőkbe vetett bizalmat a szolgáltatók és a lakók tekintetében egyaránt.