Felkészülni a biztos jövőre – A cégeket érdemes végrendelettel bebiztosítani

Számos vállalkozási forma létezik ma Magyarországon, melyek közül mindenki azt preferálja, amely leginkább megfelel a cég működésének. A vállalkozásoknak azonban nemcsak vezetői vannak, de tulajdonosai is, akikkel bármi történhet, ezért a cégek folyamatos működését érdemes lehet végrendelet segítségével is bebiztosítani.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tapasztalatai alapján egyre többen rendezik időben, akár már évekkel, évtizedekkel korábban soraikat, tulajdonviszonyaikat, hogy ha mégis bekövetkezik a baj, akkor ne hagyjanak maguk mögött jogi zűrzavart, ezért az előrelátóbbak jelentős része közjegyzőhöz fordul és végrendelkezik. Ha valaki ezt elhanyagolja, komoly veszélybe is sodorhatja azt a céget, amit akár egy életen át épített, gyarapított.

Magyarországon jelenleg 313 közjegyző működik, Fejér megyében tizenkettő, méghozzá Bicske, Dunaújváros, Mór, Székesfehérvár és Sárbogárd székhelyeken, de nem csak náluk készülnek végrendeletek, tudtuk meg a MOKK-tól, melynek tagjai szerint egyre többször jelenik meg a hagyatékokban olyan vagyonelem, amely speciális szakértelmet, hozzáértést kíván meg, ilyenek például az értékpapírok, céges helyzetek.

Vállalkozások esetén az örökhagyó halálával ugyan a vagyona átszáll az örökösökre, ám a hagyatéki eljárás természete miatt sokszor hónapok is eltelhetnek, amíg az örökösök hozzájutnak a megörökölt vagyonhoz. Ez pedig sokszor túl sok idő egy cég működésében, ezért egy ilyen tragikus esetben is fontos, hogy a gyász mellett a családtagok fenntartsák a vállalkozás működőképességét. Jogilag egyszerűbb helyzet, amikor az elhunyt csak a vezető tisztségviselő volt, például egy kft. ügyvezetője. Ilyenkor a hagyatéki eljárástól függetlenül új vezető tisztségviselő választható. Egyéb esetekben a közjegyzők más módon tudnak segíteni, például részhagyaték-átadással, ügygondnok kirendelésével, öröklési bizonyítvány kiállításával. Érdemes ugyanakkor ezekben a helyzetekben ügyvédhez fordulni, aki ilyenkor az egyedi problémákon is segíthet.

A kamara szerint a betéti társasággal kapcsolatban fontos szabály, hogy a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a társaság jogutód nélkül megszűnik akkor is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a cégbíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a bt.-t közkereseti társasággá alakította át. Erre a határidőre a bt.-nek kiemelten figyelnie kell.

A meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság többi tagjával való megegyezés alapján léphet be a bt.-be tagként, tehát az örökhagyó társasági tagsági jogai, illetve a tagsággal együtt járó kötelezettségei nem öröklődnek. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, vagy az örökös egyszerűen nem kíván belépni, akkor a társaságnak el kell vele számolni.

Természetesen minden eset egyedi, ám a kamara lapunknak adott válaszaiból kiderült, hogy vannak olyan jogi helyzetek, amelyekkel nem érdemes az utolsó pillanatig várni.