Negyven családhoz hoztak örömet Ráckeresztúron

Lehet rettegésben élni? Hogyan magyarázzuk el a gyerekeknek, miért nem jön idén a Mikulás? Számtalan kérdés fogalmazódott meg a szülők, a szervezők fejében, mégis úgy döntöttek, nem fosztják meg a kicsiket az élménytől. Vagyis: ahogyan tavaly, idén is házhoz ment a Mikulás – a legszigorúbban betartva a járványügyi szabályokat. A Mikulás feladata nemcsak az, hogy átadja a csomagot a kisgyerekeknek, hanem néhány szót is szólnia kell, hiszen ő mindent tud. A gyerekek csillogó szemmel hallgatják, s a legtöbbjük csodás emlékként raktározza majd el ezt a nem mindennapi élményt. S itt az élményen a hangsúly: a gyerekeknek ez kell! Kaphatnak márkás tornacipőt, de az feledésbe merül. A Mikulás látogatása viszont emlékezetes lesz, sosem feledik.

Idén ketten is vállalták a feladatot, hogy a kedves és barátságos nagyszakállú bőrébe bújnak: Szabó József és Radócz Barna öltött Mikulás-ruhát, s krampuszkísérőik – Radócz Józsefné, Szokoli Lászlóné, Szalay Petra, Mayer Martin, Szalay Gábor, Susányi Tamás – segédkeztek nekik. Az alkalomhoz illő, csillogó papírba csomagolt ajándékokat piros kisbuszokkal szállították, s amerre jártak, ünnepi zenével jelezték érkezésüket. Több mint negyven családhoz kopogtatott be a Mikulás, aki jelképes ajándékként egy-egy maszkot is átadott, emlékeztetőül e nem mindennapi ünnepre. A karácsonyi mintájú maszkokat Óanna Sándorné Gábli Margit készítette. A hangulatos esemény azoknak is mosolyt csalt az arcára, akik már talán kinőttek a Mikulás-mesékből. Pedig sosem lehet tudni: tán épp most érkezett üzenet „odaátról”…