Halloween, maskarában – Póklányok, vámpírok, csontvázak, zombik és „sikolyok” Úrhidán

A két főboszorkány, Müller Szandra és Kopándi Rita halloween-i édességgyűjtő felvonulásra hívta a falu apraját, nagyját. A rettegett karaván a közösségi háznál találkozott, majd a póklányok, vámpírok, halott menyasszonyok, múmiák, csontvázak, láncfűrészesek, zombik, „sikolyok” (a srácok mondták így, akik a Sikoly-filmek jellegzetes maszkját viselték) és további, kedvesen ijesztő társaik átvonultak a szelfiponthoz.

Itt a fotográfusok kattogtatták masinájukat, Bognár József polgármester (polgármesternek öltözve) pedig a fruskák és a legények között piros, illetve kék kockás szájmaszkokat osztott szét. Nem mintha a többség már eleve nem álarcban lett volna…

A körülbelül 10 fős csoportok azután útnak indultak, a lurkókat szüleik kísérték. A megálló pontok sorában – csokival és cukorral – feljegyezhettük a tájházat, a Templom utcai betonos focipályát, a Templom és az Arany János utca sarkán található füves területet, valamint végállomásként az Arany János utcai Szabadidőparkot. Mind a négy helyszínen önkéntesek kínálták az édességet a gyűjtögetőknek, akik pink színű karkosárral, töklámpásszerű kis vödörrel, neonzöld tarisznyával érkeztek.

Pali nagypapa kisunokáját, Somát, az egyiptomi múmiát kísérte. „Nagyapó” is rémnek öltözött, de a világ minden kincséért el nem árulta volna, hogy kinek-minek. (Ugyanis fogalma sem volt róla…)

– Nem tudom, milyen álarcot és csuklyát aggatták rám a gyerekek – nevetett nagyot, amikor kérdezősködtem. – Annyit tudok csak, hogy vörös és fekete. Aysha csontvázgúnyában, Bíborka rózsaszín rózsás sapkájában, kezükben világító töklámpással választott csokoládét.

A még óvodás korú Sári gót póklánynak öltözött, profi módon pózolt a fényképezőgép előtt, majd dobbantott egyet a lábával, ezzel rám ijesztve. De már kacagott is:

– Ugye, nem ijedtél meg nagyon? – csacsogott.