A Sóstóra látogattak a Vörösmarty-technikum épületgépész és faipari technikus diákjai

Mi a programsorozat célja?

– A környezet védelme és a fenntarthatóság érdekében egyre több civilszervezet és önkormányzat tesz lépéseket. A szemléletváltásra a gyermekek a legfogékonyabbak, épp ezért fontos, hogy már iskolás korban megismerjék a téma fontosságát és felfigyeljenek személyes érintettségükre – olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Fenntarthatósági Témahét honlapján.

A Székesfehérvári SzC Vörösmarty Mihály Technikum és Szakképző Iskola 9.A osztályosai – fiúk, 27-en vannak – a témahét amolyan nulladik napján, már pénteken ökotudatos kirándulást tettek, a Sóstó Természetvédelmi Területen jártak. Osztályfőnökük, Or­sikné Mayer Ildikó számolt be lapunknak a részletekről, motivációkról.

– Ez egy új osztály, szerettem volna egy kicsit csapatot is építeni és kihasználni a szép őszi időt, ezért nem tanórai foglalkozást tartottam, hanem tettünk egy kirándulást. A jót a hasznossal így kötve egymással össze. Odaérkezésünk után kicsit szabadon engedtem a fiúkat a Sóstó látogatóközpontja előtt, ahol nagyon szép játszótér van, és nekik való szabadtéri kondipark. 10 órára mentünk be a központba, ott a gyerekek kipróbálták a fából, illetve az újrahasznosított anyagokból készített ügyességi játékokat – mesélte a pedagógus, akitől azt is megtudtuk, hogy épületgépész, illetve faipari technikusi képzést, végzettséget kapnak majd a diákjai, két csoportból áll tehát az osztály. Ötéves képzésen vesznek részt, szakmát és érettségit is szereznek.

– A rövidebb ökotúran vettünk részt, ami az északi-tó körül ível körbe. Nagyon hasznos dolgokat tudtunk meg a túra vezetőjétől. Megismertette a gyerekekkel a Sóstó természeti értékeit, hallhattak a védett növényeiről, állatairól. Egyfajta párbeszédes, visszakérdezős formában zajlott mindez, a fiúk elég jól tudtak válaszolni – mondta a tanárnő. – Gyakorlati tanácsokat is kaptak, például hogy miért ne etessenek – még a pihenőhelyeken se – költöző madarakat: megtudták, ha őszre, télre fordulva is „jól éreznék” itt magukat a madarak, akkor nem költöznének el. Egy akácfánál is megálltunk, amely tájidegen fa, bár a méze hungarikum, ez is érdekes volt.

Kérdezte a diákokat a túravezető, mit gondolnak, Magyarország hány százalékát adja a világ akácméztermelésének. Én magam is meglepődtem, hogy ez 80 százalék – folytatta. – Próbáljuk a gyerekek szemléletét is formálni. Mi az, amit ők maguk is megtehetnek a Föld megóvásáért? Itt az iskolában a Fenntarthatósági Témahéten minden osztályfőnök szervez valamilyen programot. Mivel nálunk vannak asztalos, építőmester, gépész osztályok is, most is készülnek madáretetők – tudtuk meg. Faültetés is lesz, szemétszedés pedig már volt is. – Évek óta próbálkozunk a PET-palackok szelektív gyűjtésével, mi tanárok kezdtük ezt el. A gyerekek nagy mennyiségben hozzák magukkal, vásárolják meg a büfében ezeket. Gyűjtjük az elemeket is egy speciális tárolóban. A jó példával próbáljuk a gyerekek szemléletét kicsit megváltoztatni. Valaki már ezt hozza otthonról, másoknak pedig meg kell tanítani – mondta.

Visszatérve a túrára, Or­sikné Mayer Ildikó elmondta, a végén megnézték a stadiont, sőt még a kilátóba is felmehettek:

– Nagy élmény volt, nagyon messzire elláthattunk, gyönyörű ez a körpanoráma – mondta.