Szociológushallgatók terepgyakorlata Mányon

A falukutatás mind a néprajzban, mind a szociológiában hatalmas fejezet és szakterület, s a laikusoknak is többnyire népszerű olvasmány­élményt nyújtanak a témában megjelent írások, tanulmányok, monográfiák. Mányon készített falukutató-interjúkat tizenhárom diák, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia szakos hallgatói tanáruk, Bögre Zsuzsanna vezetésével.

Az egyetemi tanár, vallásszociológus évek óta viszi diákjait az ország különböző szögleteibe, ő maga is fontosnak tartja a személyes beszámolók felhasználását a társadalmi folyamatok ábrázolásában. Tanulmányok, monográfiák jelentek meg tollából, két könyve, a Törésvonalak és az Asszonysors izgalmas és érzékeny témákat dolgoz fel – előbbi az apácasorsokról a kommunizmusban, utóbbi az 1956-os élettörténetekből ad hiteles beszámolót. A tanárnő társadalomtörténetet tanít tizenöt éve, úgy véli, a kutató az emberektől tanulhat a legtöbbet.

Egyik volt tanítványa éppen Mány községből származott, mondta kérdésünkre, a tőle hallott információk alapján döntött arról, hogy ide szervezi az idei falukutató nyári tábort. A hallgatókat szívesen fogadták, mondta Ugron Zoltán polgármester, és a falu közepén álló Leimen Házban szállásolták el őket. Mány „összetett falu”, jellemezte találóan a szociológusnő a gazdag történeti múlttal és aktív jelennel bíró községet.

A Leimen Házat a helyi német nemzetiségi önkormányzat működteti, a szervezet elnöke, Fuchs János sokat segített a fiataloknak „adatközlőket” keresni. Így nevezi a szakirodalom azokat az embereket, akik szívesen beszélnek múltról, jelenről, emlékezetük tárháza gazdagabb, mint sokaknak, összefüggésekben is látják saját és szűkebb pátriájuk eseményeit, történetét. A községben évszázadokon át együtt éltek magyarok és németek, katolikusok és reformátusok, valamint jelentős a cigány népesség. Az utóbbi egy-két évtizedben fiatal, többgyermekes értelmiségi családok költöztek városból Mányra, a katolikus hitéletet is megpezsdítve.

A pázmányos hallgatók az egy hét alatt készített interjúkat mostanában fésülik össze, további találkozásokkal, beszélgetésekkel egészítvén ki a hallottakat, mondta Bögre Zsuzsanna. A diákok szinte euforikus hangulatban összegezték mányi élményeiket, megtisztelő és érzelmileg is meghatározó volt számukra egy-egy találkozás. Sok a törésvonal a falu életében a szociológiai meghatározás szerint, amit ez a közösség kulturáltan old fel és kezel, mondta a tanárnő, Mány tudatosan is „egyben lenni” törekszik. Kisebb-nagyobb közösségek, civil szervezetek működnek a faluközösségben. „Minden falu egy egyéniség” – állítja a szociológus, és maga is várakozással tekint diákjainak leendő dolgozatai elébe.