Ősi magyar jelkép érkezett Kálozra

Ez utóbbi problémát közösségi gyűjtéssel orvosolták a helyiek, akik noha továbbra is várják az adományokat, elmondhatják: elképzelésükből valóság lett.

Lászlóné Nagy Edit régi álma volt már, hogy egy ősi magyar jelkép – például szobor formájában – ékesítse a községet. Erre jó alkalmat adott a százéves trianoni évforduló, ám a vágyott júniusi időpontra a világjárvány miatt nem készülhetett el az alkotás. A kitalált szobor ugyanis alapvetően zöld utat kapott: Lászlóné Nagy Edit ötletgazda elképzelését Kanalovics Péter, Vinczellér József, valamint a művelődési házat igazgató Karácsony András is örömmel fogadta, támogatta.

A szervező rajtuk kívül Szabó József helyi fafaragóhoz fordult, aki Káloznak már nemcsak ősi háborús emlékművet adott, de a betlehemi figurák fejét is ő faragta. Kőtalapzaton fából kivájt turulmadár – ez volt az alapkoncepció, amelyre a művész rábólintott.

Az ötletgazda következő útja Weisengruber Imre polgármesterhez vezetett, aki a képviselő-testülettel közösen engedélyezte a terveket és biztosította a helyszínt, továbbá az önkormányzat berkeiben az emlékmű körüli térkövezést is magára vállalta.

A talapzat Lászlóné Nagy Edit választása volt, a százéves (!) farönköt Szabó József fafaragóval közösen találták meg, arra került a művész elképzelése nyomán a turulmadár karddal a karmai között.

A Káloz szívében található szobrot végül augusztus 20-án, egy ünnepség keretében leplezték le. A főbb adományozók között a Kálozi Földtulajdonosi Közösség, a helyi vadásztársaság és magánszemélyek egy­aránt megtalálhatók.