Az abai kálvária kálváriája

A lakosságot megosztja az eset, sokan a bontás mellett, sokan ellene foglalnak állást.

Több abai lakos is aggodalmát fejezte ki lapunk felé abban az ügyben, hogy az önkormányzat közterület rendezésért felelős dolgozói elbontották a Dózsa György úti kálvária stációit. A kifejezetten ebbe a környezetbe tervezett és elhelyezett alkotások 2007-ben kerültek az áramszolgáltató munkásai által megcsonkított öreg hársfák alá. A 12 kerámiakép klasszikus módon ábrázolja Jézus szenvedéseit a Golgota felé, illetve a hegy tetején. Az együttesnek még egy kis, kövekkel kirakott parttal megálmodott tó is a része volt és most egyedül az maradt a területen, illetve az ösvényszerű kálvária két végén található kapu. Kő Boldizsár tervezte és készítette a kálváriát. A képeket 2019-ben felújították és a térkőbe ágyazott fényvetők világították őket. Mind a 12 jelenet hátterében megjelenik a székelyekre utaló motívum, a Nap és a Hold szimbóluma.

Néha nem tud ki-be járni a saját területére

Mikula Lajos polgármestert is hívtuk az eset kapcsán. A város vezetője hangsúlyozta, hogy nem megszüntették a kálváriát, pusztán áthelyezik egy önkormányzati területre, mert jelenleg több tulajdonos által birtokolt magánterületen van. Az alkotásokat egy raktárba vitték és van szándék az újbóli installálásra, de az ideje még bizonytalan. A felháborodott hangok kihangsúlyozták, hogy a szóban forgó ingatlantulajdonosoknak egyáltalán nincs és nem is volt útban a területükre épített kálvária. Ennek némileg ellentmond az egyik tulajdonos nyilatkozata. Patonai György egyike annak a három embernek, akinek a magánterületére építették Jézus szenvedésének jeleneteit ábrázoló állomásokat. Patonai a szóban forgó szakasz középső részét birtokolja, és az egyik végén egy másik vállalkozás dolgozói, a másik oldalon pedig egy nagyobb bevásárlóközpont vevői parkolnak az épületek és a kálvária közé ékelődő területen, így hiába tulajdonos, néha nem tud ki-be járni a saját területére. Sőt, nemcsak ő nem, hanem a hozzá, illetve a vállalkozásához, boltjához érkező vásárlók sem.

A helyszínen a tulajdonos elmondta, hogy a kedd reggel kezdődött bontásnál valóban hozzá kellett nyúlni a farészekhez, néha akár fűrésszel is, ugyanis a másik lehetőség az lett volna, hogy a betont bontják meg a város alkalmazottai. A kálvária egy zsűrizett műalkotás, így természetesen védeni kell, de a helyszínen azt is megtudtuk, hogy a stációkat a fáknak támasztották, és ezen fák között nem egy gyakorlatilag kiszáradt, így hát balesetveszélyes is lehetett egyik-másik a 12 közül. Szemtanúk elmondása szerint a kerámiaképekhez vezető létrák, amik felfelé szűkülve ábrázolták a mennybemenetelt, már nem voltak jó állapotban. Sok gyermek kapaszkodott beléjük és egyik fok törött ki a másik után.

Az ügyben Mikula Lajos kissé értetlenül állt a probléma előtt, ugyanis nem volt semmiféle meglepetésszerű támadás a kálvária és annak stációi ellen, és önkényes döntéshozatal sem. A városvezető felhívta a figyelmet arra, hogy Aba város képviselő-testülete a bontásról és a közterületre való áthelyezésről három héttel ezelőtt már hozott egy határozatot. Legfrissebb információink szerint Aba képviselő-testülete a bontás napján, vagyis kedden este is ülésezett, ott biztosan folytatódott a polémia. A vitás ügynek előreláthatólag nem is lesz még vége ennyivel, mert egyelőre nem nagyon közelednek egymáshoz a különböző oldalakat képviselők álláspontjai.