A méh ősellensége a színpompás madár, a gyurgyalag

Ezért is nevezik ezt a madarat méhészmadárnak is. A szúrásokra valamennyire ellenálló, de a méhek és darazsak fullánkját a méregmiriggyel együtt kitépi és ezután nyeli le. Átlagosan napi 250 darab méhet fogyaszt el.

Lapunk megkereste a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, valamint az Országos Magyar Méhészeti Egyesületet, mivel a méhészek és a madárvédők között a gyurgyalagok és a méhek miatt a konfliktus mondhatni állandó.

Az OMME megyei szaktanácsadója, Nyerges József lapunknak elmondta, hogy a megye jelentős gyurgyalag­állománynak ad otthont, amely fokozottan védett faj, s ennek köszönhetően jelentősen elszaporodott. Az utóbbi években a növényvédelem, a környezetszennyezés és a klímaváltozás a hazai rovarvilágot erősen meggyérítette, de a madaraknak táplálék kell.

Ahogy a vetési varjak a mezőgazdászoknak, a kárókatonák a halgazdaságoknak okoznak egyre nagyobb kárt, ugyanúgy a gyurgyalagos területeken a méhészetek is fokozottan érzik a károkat. A hűvösebb és legmelegebb időben, amikor más rovarok nem repkednek, a gyurgyalagok fészkelőhelye közelébe telepített méhészetek jószerével egyedüli táplálékforrást jelentenek a madaraknak. Nemcsak a hazai állomány okoz problémát, hanem a költözéskor átrepülő, 100–150 egyedből álló csapatok is. Nemcsak a kijáró méheket eszik meg a gyurgyalagok, hanem a párzásra induló méh­anyákat is elfogyasztják, ami a méhésznek különösen nagy veszteség. Lassabban repülnek, mint dolgozó társaik, hiszen testük nagyobb, így könnyű prédát jelentenek ezeknek a bámulatosan repülő madaraknak. A méhészek nem tudnak a gyurgyalag ellen védekezni, nem tudják riasztani semmilyen ragadozómadár-utánzattal vagy hanggal.

Elkergetni sem lehet az arra repülő madarakat, az ember kalapját verik le, annyira közel repülnek hozzá a kaptárkijárók előtti vadászatuk alatt. Nem félnek, mert nem bántja őket senki, és mivel máshol nem találnak élelmet, maradnak a méhesek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület levelet írt a Magyar Madártani Egyesületnek, hogy közösen keressék a megnyugtató megoldást a bajokra.

Megkerestük az MME megyei vezetőjét, Lendvai Gábort is, aki szintén válaszolt a feltett kérdéseinkre. Megtudtuk, hogy a gyurgyalagok száma évről évre változik, még ugyanazon a költőhelyen is, így a teljes megyei állományra vonatkozó pontos adat nincs. Becslések szerint 300–500 pár található Fejérben, és ez a szám több év tekintetében is állandónak mondható.

A megyében a madártani egyesülethez kevés panasz érkezik ezen madarakkal kapcsolatban. A méhészeknek azt szokták javasolni, hogy a kaptárakat a költőhelyektől távolabb telepítsék. A méztermelők részéről ugyanis az a leggyakoribb hiba, hogy méhcsaládjaikat túl közel rakják le a gyurgyalagok fészkelőhelyeihez, így a madarak könnyű élelemforrást látnak a háziméhekben.

– A gyurgyalag sem országosan, sem a megyében nem szaporodott el túlságosan, ezért fokozottan védett faj. A madár természetvédelmi értéke példányonként százezer forint. Világosan látni kell, hogy a gyurgyalag hártyásszárnyúak fogyasztására specializálódott faj, tehát amíg hazánkban lesz gyurgyalag, addig a méheket is fogyasztani fogja. A háziméhek számának alakulásában nem a gyurgyalag jelenti az egyik legfőbb problémát, hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Lendvai Gábor.