Trianon egy ócska terem, ahol botot toltak egy kerék küllői közé

Bölcs, aki nem kapkod, mérlegel, ha szépnek, ha rútnak látja a világot. Mérlegel, ha szenny üli a trónt. A magyarra Mátyás óta rároskad a világ, de levegőt vesz, mert elrendeltetett. A magyar civakodó nemzet, de bölcs is, mert életben maradása ezt követeli. Így van ez minden esztendő június havának negyedik napján. Gyulladna az a kanóc, de bölcs ez a nép: kanóc helyett harangot zenget. Messzebb és tovább ég a béke hangja, mint a harag gyújtóláza.

Magyar földön június 4-én harang szólott, köszöntötte a bölcset, köszöntötte a népet. Isten éltessen minden Bulcsút! Isten éltesse e bölcs népet! Szerkesztőségünkben két nappal június 4-e előtt megfogalmazódott, jó lenne, ha a harangszó minél több településről zúghatna minél több magyarnak. Tudjuk, délután fél ötkor kondultak meg a bronz hírvivők, és este nyolckor már 39 településről kaptuk meg a felvételeket, de még tegnap reggel is érkeztek videók.

A legváltozatosabb videókat osztották meg ismeretlen, de hitükben szeretettel osztozó kedves emberek. Olvasva az elektronikus leveleket, hallgatva a harangokat, megemlékezéseket, miközben kisfilmmé rendeztem az önzetlenül kapott anyagokat, könnybe lábadt a szemem. Nem csak elfogultságom mondatja velem, erős akaratú, bölcs nép a magyar: haranggal és őrtüzekkel üzeni meg a nagyvilágnak és honfitársainak a legmélyebb fájdalmát, míg mások verbális ágyút öntenek az élet harangjából.

Nekünk a jövőt zengi a saját harangunk, mert hiszünk Magyarország feltámadásában. Trianon egy ócska terem, ahol botot toltak egy kerék küllői közé. Az a kerék népünket hajtja, és egyetlen bot sem lehet forgásunknak küllőtörő zablája! Fejér megye is vállalta: harangszóval kiált a magyarért 2020. június 4-én:

„Négy-víz-parton,

Három-hegyen

Mindörökké magyar legyen

A máriás ének.”

(Sík Sándor 1920.)