újabb kedves színfolttal gazdagodott A Velencei-tó vidéke

2020.06.23. 07:25

Őshonos állatokat és az egykori paraszti kultúra hétköznapjait bemutató udvar nyílt Dinnyésen

Ne hagyjuk, hogy feledésbe merüljön a múlt, a régiek sok-sok hagyománya, életüknek keretei, örömeiknek és bánatuknak letűnt pillanatai.

Tihanyi Tamás

Az első táborozó csoport tegnap a parasztudvarban

Fotó: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Ne tűnjenek, merüljenek el örökre a múló idő hullámverésében a magyar paraszti hétköznapok. Ezt a célt tűzte maga elé Dinnyésen Király Attila, aki eddig lovardát üzemeltetett a Várpark szomszédságában. Őshonos állatokat bemutató parasztudvara hétfőn fogadta a járvány után táborozó fiatalok első csoportját.

– A legelső látogatók egyike volt a nagypapa, aki kézen fogva vezette unokáit egyik helyszínről a másikra, és könnyekig hatódva mesélte nekik, milyen volt a gyermekkora – mondja Király Attila, a dinnyési lovasegyesület elnöke, miközben ősz haját megtépkedi egy szélroham, amely azonban sem az állatokat, sem a gyerekeket nem zavarja. – Aztán jött egy anyuka, aki kislányként volt részese a paraszti létnek. Elégedett vagyok, mert láthatóan sikeresnek bizonyult az ötlet, hogy a lovardát ilyen formában egészítsük, bővítsük ki. Semmi sem okoz számomra nagyobb örömet annál, mint amikor boldogságot látok megcsillanni a legifjabbak szemében, például egy kislányéban, aki életében először ült pónira. Mert azt az érzést nem lehet soha elfelejteni.

Az első táborozó csoport hétfőn a parasztudvarban
Fotó: Tihanyi Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A parasztudvarban kacsától a pulykáig mind a hétféle magyar szárnyas megtalálható, mint ahogyan vannak kismalacok, bólint a szamár, a port pedig a magyarfajta kisbéri lovak patái verik fel a cikázó fecskék légiparádéja alatt. De nem vállalkozom teljes felsorolásra.

 

– Arra gondoltunk, a tábort szervezők számára értékes alternatívát nyújthatunk, színesíthetik programjaikat egy hagyományőrző látogatással, de iskolai és munkahelyi közösségek is tartalmas időt tölthetnek el nálunk, előbbiek akár rendhagyó biológia órát tartva – folytatja Attila, aki párjával legtöbbször magára hagyva igyekszik mindent megtenni azért, hogy a hozzájuk érkezők élményekkel gazdagodva távozhassanak. Mert a parasztudvar nem pusztán bemutatóhely, hiszen a fertő és a Madárdal Tanösvény természetvédelmi területének határában húzódó létesítmény kemény munkát követel: számukra minden huszonnégy óra egy-egy újabb nap paraszti gazdálkodást jelent.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában