Egyelőre titkos, melyik Fejér megyei településen kerültek elő az avar és a honfoglalás kori leletek

Szücsi Frigyes, a múzeum régésze június 23-a kora délután mutatta meg a leleteket – legelőbb – a Fejér Megyei Hírlapnak. A kutatás június 17-én zajlott. A Várkapitánysággal való szakmai egyeztetések alapján kedden délben tehették nyilvánossá az eredményt a felek. A település nevét elárulnunk nem szabad, nehogy illetéktelen kincskeresők nyomuljanak oda.

– 77 fémtárgy került elő a nap folyamát, egészen a római kortól a középkorig lefedik az időrendi spektrumot. A legkorábbi leleteink a második, harmadik és negyedik század római világába vezetnek vissza. Ez a korszak most a „legszegényesebb”, mert csak kisbronzok kerültek meg, egy ép és néhány töredékes fibula – vágott bele Szücsi. – Annyit hozzáfűznék, hogy ahova kimentünk, az egy közhiteles nyilvántartásban szereplő, tehát ismert lelőhely. Középkoriként és római koriként ismertük, ezért rendkívüli újdonság, hogy nemcsak ezekből a korszakokból származó leletek láttak napvilágot, hanem avar koriak is és honfoglalás koriak is – jegyezte meg.

– Feladatunk, küldetésünk, hogy ezekről a lelőhelyekről minél több adatot tudjunk megmenteni, mert ha illegális fémkeresősök szedik ki, nemcsak a tárgyak vésznek el fizikai valójukban, hanem a tárgyakkal járó információhalmaz is! – húzta alá Szücsi Frigyes.

– Igen ritka, amikor itt, errefelé, Fehérvár környékén ebben az irányban avar kori tárgyakat találunk – keresett közben elő Frigyes egy jelentékeny leletet, s mutatta. – Ami egészen biztosan ez a korszak, mégpedig a 6. század vége, a 7. század első fele, ez a csat. Ezek összetartoznak, egymástól olyan 10-20 méter távolságra kerültek elő. Ez egy bizánci bronzcsat két része. Elég jól néznek ki! Áttört pajzs alakú csattestük van. Ennek a típusnak ez a kereszt alakú áttörés és az ívelt D alak a jellegzetessége. Ez teljesen ép, annyi csak, hogy a csatkarika levált a csattestről. Restaurálás után ez csodálatosan gyönyörű lesz.

Hogy került ide?

– Rengeteg bizánci eredetű tárgy került a Kárpát-medencébe az avar korban, részben azért, mert körülbelül 60 évig háborúzott az Avar Kaganátus a Bizánci Birodalommal, részben azért, mert a bizánciak adót fizettek a békéért cserébe, nemcsak aranypénzt, hanem mást is, de a kereskedelem során, az emberek közötti kapcsolatok révén is idekerülhettek – felelte.

Ilyen csat a Kárpát-medencében talán tucat, ha előkerült eddig, tudtuk meg.

– Ez egy kis szíjveret – mutatott másik kis csodát. – Az avar övekről kis szíjak lógtak le, amelyeket veretek díszítettek. Ez egy farkasfejhez hasonlatos. Ez a 8. századi avar övek velejárója – magyarázta.

– Itt, ahol ezek előkerültek, vagy avar településsel vagy egy avar temetővel – amiről még nem tudtunk eddig – számolhatunk. Minden egyes leletet koordinátával teszünk el. Az összes tárgy köthető egy adott ponthoz, ami például nagyon fontos azért, mert megtudhatjuk belőlük, hol sűrűsödnek például az avar tárgyak, hol sejthetünk akár avar temetőt, honnan jönnek a római, a középkori, honfoglalás kori leletek…

– Ezzel elérünk a 10. századhoz. Ez egy még ritkább lelet, mint az avar kori csat: ez egy készenléti íjtartó tegez öntött színezüst függesztő- verete, ezen volt átfűzve az a szíj, ami az övhöz rögzítette a tegezt – mutatta Frigyes. – Ezt nem könnyű elhagyni, mert ha ezt elhagyta a harcos, akkor elhagyta az egész tegezt. Ám nem tudjuk még, hogy ez egy egyedülálló szórványlelet, vagy egy sírból származik-e. És ahol van egy sír, ott jó eséllyel több is van. Ezért se szeretnénk, hogy illegálisok lepjék el a területet – mondta.

A középkori leletek között főleg III. Béla királyunk (1172–1196) korából való jellegzetes tálka alakú pénzek kerültek elő, valamint gyűrűk és egy buzogányfej darabja.