Ringatóval épül a gyermeki lélek Válon

Ha röviden kellene összefoglalnia a Ringató lényegét, mi lenne az?

– A kisgyermekkori zenei nevelésre adunk példát. A Ringató foglalkozásaink célja, hogy oldott és szeretetteli légkörben a kisgyermekes szülőkkel megismertessük a zenei nevelés lehetőségeit, a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Mi alapvetően felnőtteket „tanítunk”, a gyerekeket pedig körülvesszük zenével.

Mikor és hogyan kezdődött, mi motiválta, hogy belevágjon?

– Az első gyermekemmel kerestem olyan lehetőséget, ahova együtt elmehetünk, amely nemcsak játszóház, de nem is atomfizikus-képző. Akkor találtam meg Ilit a Fonóban. Gróh Ilona a Ringató alapítója, nagyszerű tanárunk! Már egy éve jártunk, amikor mondta, hogy kollégákat keres. Így 2006-ban az első módszertani tanfolyamán vettem részt, és igyekeztem „hazahozni” a foglalkozásokat Fejér megyébe is. Aztán a következő két gyereket is oda hordtam, bár már én is elkezdtem a foglalkozásokat 2007-től Székesfehérváron és Martonvásáron is. Végül lakóhelyem közelében, Martonon és környékén maradtam, ott már lassan 15 éves lesz a Ringató, a megyeszékhelyen pedig átadtam egy kedves kolléganőmnek. Bár én mérnök vagyok, és más területen is dolgozom, de fontos feladatomnak tartom a korai zenei nevelést. Azóta már többen is vagyunk a megyében.

Mi a foglalkozás missziója?

– A célunk az, hogy a zenei nevelés számos útja közül mutassunk egy biztos jót. Ezt is Ili fogalmazta meg ilyen szépen, és mi, tanítványok – most már olyan 150-en főleg hazánkban, de a határainkon túl is – adjuk tovább, igyekszünk „vinni a fáklyát”. Mi nem a gyerekeket tanítjuk, hanem a felnőtteket, akik aztán hazaviszik a tarisznyájukban a muzsikát, a játékokat, és otthon elő-előveszik. Óriási dolog, hogy mondjuk egy apuka, amikor végre egyszer eljön, eljöhet, ő is mindent ismer. Mert otthon hallja a dalokat, így megtanulja az ölbeli játékokat, a lovagoltatókat, az arcsimogatókat és az énekeket. Mindent, ami fontos ahhoz, hogy az anya-gyermek, apa-gyermek kapcsolat erősödjön, illetve megvalósuljon a családban a zenei nevelés. Nem zenészeket nevelünk, boldog embereket szeretnénk látni, akiknek fontos a szép, az értékes zene, akik felismerik a jó és a gagyi közti különbséget. Cél, hogy olyan gyerekek nőjenek fel, akik fogékonyak a művészetek iránt. Persze biztos lesznek zenészek is, többen például zeneiskolába is járnak közülük. A felnőttek is sokan összekovácsolódnak, barátságok születnek, szóval a foglalkozás egy ilyen adok-kapok folyamat, „flow”-élmény! Hiszem, hogy kicsi és nagy javára is válik az, ha rendszeresen eljön.

Hogyan sikerült mindezt a járvány alatt átültetni az online térbe?

– Nem volt egyszerű feladat, átmeneti megoldásnak tekintem, hiszen a kisgyerek és a képernyő elég ellentmondásos történet. Nagyrészt kisgyermekes szülők vagyunk, akiknek otthon tanulnak a gyerekeik, otthon dolgozik a férjük is, szóval már az is kihívás sokszor, hogy egy csendes zugot találjunk. És az indulás, a technika, ahogy a mondókában is van: „döcögő-döcögő”. Igyekszünk azért mindnyájan tartani a kapcsolatot a családokkal, tartani egymásban a lelket! Persze nem készít élő videót mindegyikünk, van ennek más módja is. Van, aki mondókákat küld, hangfelvételt vagy videófelvételt, de néhányan már belevágtunk a live chatbe. Nem egyszerű feladat. Tényleg átmeneti megoldás, hiszen hiányzik a személyes kapcsolat, bár nekem nagyszerű érzés, hogy tudom, ott vannak és reagálnak is. A főoldalunkon például minden péntek délután van egy élő foglalkozás, amelyet mindig más vezet. Sokat tanulunk egymástól, egymásról, magunkról. Mi, foglalkozásvezetők is bensőséges kapcsolatban vagyunk, ajándék barátságok születnek most is az „éterben”. Olyanokat is várunk az élő közvetítésekre természetesen, akik még csak tervezik, hogy szeretnének Ringatóra járni, mert most született kisbabájuk, vagy még nem hallottak róla.

Az „Ezer család énekel” kezdeményezés idén is megvalósulhatott. Különleges élmény lehetett.

– Az édesanyák ünnepét nagyon fontosnak tartjuk. Ebből született meg az „Ezer család énekel”, amely idén rendhagyó módon a világhálón zajlott. Persze előtte már mindnyájan elkészítettük a kis videóinkat, amelyekből lett egy nagyjából félórás közös éneklés és játék. Így idén sem maradt el az ünneplés. De persze a legfontosabb, ami a családok otthonában játszódik! Ha egy családhoz beköltözik a játék, a muzsika, és természetessé, mindennapossá válik, akkor elértük a célunkat! Ezen dolgozunk.