„Mint egy világvége filmben!” – Koronavírus New Jersey-ben magyar szemmel (videó)

Mióta él az Egyesült Államokban?

– 2006. május 13. óta élek Amerikában. Azon ritka emberek egyike vagyok, akik egyáltalán nem terveztek és nem is akartak kijönni ide, aztán az élet mégis úgy hozta.

A volt férjem 1997 óta itt élt, mi 2004-ben találkoztunk Budapesten, amikor hazalátogatott. 2005 végén összeházasodtunk, de még ezt követően sem akartam kijönni. A médiában dolgoztam és imádtam Budapesten élni, imádtam a munkámat. Ráadásul orosz-német szakos voltam, nem is tudtam angolul akkoriban még.

2006 májusában aztán megtörtem és kiköltöztem. New Yorkban tanultam, de mivel a következő év márciusában abba is hagytam, mert áprilisban megszületett a kisfiam, Richard. Otthonülő anyuka lettem, hamar el is döntöttük, hogy amíg a gyerek kicsi, nem éri meg dolgozni járnom, mivel 1000 dollár a bölcsőde egy gyerekre.

Másfél évre rá jött a kislányom, Athena.

2012-ig sokat utaztunk, bejártuk a világot, sűrűn látogatunk Budapestre is. A volt férjem aztán egy nap kisétált az ajtón. Akkor azonnal lábra kellett állnom, nekem innentől kezdődött az igazi amerikai életem. Letettem a jogosítványt, vettem egy autót a vésztartalékomból, egy év alatt megtanultam angolul, egyetemre jártam, diplomás ápoló szerettem volna lenni. 3 év után ezt is abba kellett hagynom, hiába voltak jó eredményeim, sajnos nem tudtam bébiszittert fizetni egyedül hosszú távon.

Mivel foglalkozik az USA-ban?

– Egyetem alatt, két kisgyerekkel dolgoztam takarítóként (megjegyzem, szerintem valahol mindenki így kezdi), így napközben sokfelé rohantam, éjszaka pedig jött a leckeírás, az esszék.

Később sikerült egészségügyi asszisztensként elhelyezkednem, ami nagyon jó volt, mert itt családokhoz járhattam ki az otthonaikba, és a gyerekeimet is tudtam magammal vinni, ha nekik nem volt épp iskola. Anyagilag ugyan nem volt a legerősebb állás, viszont több szabadságot adott, szabadok voltak a hétvégéim. Mivel már elég nagyok a gyerekek, most tervezek munkát váltani és vagy kórházban, vagy otthoni ápolóként elhelyezkedni.

Március 16-án voltam egy állásinterjún egy kórházban, de a koronavírus aztán mindent felülírt: nem merek most kórházban elhelyezkedni, mert a legnagyobb esélyem ott lenne elkapni a vírust, a kórházi dolgozók 80%-a elkapja. Minden műtétet lefújtak, csakis az életmentőket végzik el. A barátnőm, aki műtős orvos segéd mesélte, hogy az egész kórház át van alakítva, mindenk a koronavírus körül forog.

Mikor hallott először a koronavírusról? Mikor jelent meg az Egyesült Államokban?

– A koronavírusról február végén, március elején hallottam először. Két hét múlva, március 11-én Trump bejelentette, hogy 13-án éjféltől leállnak a repülők. 12-én reggel mentem a szokásos bevásárló körútra, akkor szembesültem először a helyzet komolyságával. Felfoghatatlan, ami akkor a boltokban zajlott: embertömegek hatalmasra pakolt bevásárló kocsikkal, kígyózó sorok a pénztárnál.

Pénteken megint mentem (akkor az egyik családdal, akiknél dolgozom ápolóként, sofőrként) egy olyan boltba, ahol csak tagkártyával lehet bemenni. Itt a kosarakat már csak úgy lehetett megszerezni, ha a pénztártól valakit a kocsijához kísértünk és ott elkértük tőle.

– Mi volt a reakciója az amerikaiknak a vírusra? Az influenzához hasonló betegséget láttak benne vagy már az első pillanattól lehetett érezni, hogy itt valami komolyról van szó? Milyen intézkedéseket vezetett be a kormány az országban, az Ön környékén?

– Az emberek nagyon bezárkóztak, a szomszéd a kutyáját is maszkban sétáltatja a saját udvarában. Mindenki fél, hisz nálunk magas a halálozások száma (30%), New Jersey a második legfertőzöttebb terült az Egyesült Államokban, ezen belül Essex County a második legfertőzöttebb megye.

A gyerekek online tanulnak, elég döcögősen zajlik a dolog, nem tudom elképzelni, hogy így zárják le az évet nekik.

Ma már abszolút úgy gondolják, hogy az influenzát és a koronavírust nem lehet összehasonlítani sem. Míg az elsőre van oltás és korántsem jár annyi áldozattal, a koronavírus miatt gyakorlatilag egy-másfél hónap alatt félmillión betegedtek meg, csak New Jerseyben ezidáig 88 ezren fertőződtek meg, Amerika egészét tekintve 42 ezren haltak meg (ebből Jerseyben 4.377-en). Ezek ijesztő adatok, az emberek félnek.

A nagyobb boltokban eleinte nem volt nagy tolongás, aztán idővel bevezették, hogy egyszerre 10 ember lehet csak az épületben, a többiek addig a bolt előtt várakoznak. Április 10-től törvénybe iktatták, hogy senki sem léphet be sehova kesztyű és maszk nélkül. Egy-két bolt az ajtóban kesztyűt ad az érkezőknek. Az online rendelések nem működnek, nem is lehet elérni a boltok online oldalát, annyira le vannak terhelve. Két hete próbálkozom, de hiába. Ez szinte minden élelmiszerboltnál így van. És jobb egyelőre nem lesz...

Rengetegen vesztették el az állásukat, a munkanélküli irodák gyakorlatilag elérhetetlenné váltak a túl sok hívás miatt. Van, ahol már a húsgyár is leállt, mert megfertőződtek az alkalmazottak.

Nem tudom, hogy mikor lesz ennek vége, de elképzelni is nehéz, hogy az emberek valamikor újra képesek lesznek egymás mellett állni a sorokban és gyanús távolságtartás nélkül sétálgatni a plázákban, ahol alapból rengetegen töltik a hétvégéiket. Ami még ijesztőbb, hogy látszólag a nyárra sem lesz végre, és a strandra sem mehetünk majd.

Egyik-másik helyen olyanról is olvasni, hogy az amerikaiak egy része mondhatni egy koholmánynak, médiacirkusznak tartja a koronavírust. Ön mit gondol erről?

– Az emberek egy része degradálja a helyzetet: van, aki videókat tesz fel, kvázi ellendemonstrációként, hogy például egy kórháznál sincs semmiféle tömeg és nem is kritikus a helyzet. Erre csak azt tudom mondani, hogy a barátom, aki Manhattanben a rendőrség központjában dolgozik, elmondta, ezer rendőr is megbetegedett az ő épületükben, és haláleset is történt már.

Fordult elő, hogy valamiből hiánycikk lett és nem lehetett sehol kapni a boltokban?

– Egyedül a kesztyű és a maszk ilyen. Egy hónapja valóban volt hiány, akkor mindenki WC papírt és kézfertőtlenítőt vásárolt, most viszont már nagyjából minden elérhető.

Ön szerint mi lehet a megoldás?

– A higiénia és a bezártság. Meg kell akadályozni a további terjedést. Ha mindenki betartaná a szabályokat, 3-4 hétig nem menne sehova, megoldódhatna talán a helyzet. Akkor aki megkapta, tudatosan nem menne sehova. A kórházaknak lenne ideje ellátni a betegeket, és helyet biztosítani a soron következőknek. Ellenben abban biztos vagyok, hogy véglegesen eltüntetni nem lehetne a vírust, biztos lesznek újabb hullámai, maximum nem olyan nagy volumenűek, mint most. Maszk és szemüveg és kesztyű!

[video width="720" height="1280" mp4="https://www.feol.hu/wp-content/uploads/2020/04/video1587531339.mp4"][/video]

Egyelőre két-három hónapig még biztosan ez lesz, talán a nyár második felére javulhat a helyzet, bár az emberek ha kifogynak a pénzből, megindulnak dolgozni úgyis. Sajnos a támogatás, amit kapunk, nem elég egy hónapra. Ettől eltekintve én próbálom a pozitívumot is megtalálni a helyzetben, most a világunk egy kicsit lelassult, átértékelődik az életünk és talán az emberek is megváltoznak kicsit.

[video width="720" height="1280" mp4="https://www.feol.hu/wp-content/uploads/2020/04/video1587434944.mp4"][/video]

Üzenne-e valamit a magyaroknak?

– Be kell tartani a törvényt, amennyire lehet, viseljen mindenki maszkot és kesztyűt, és maradjon otthon, ha teheti. Magyarországon még nem olyan elkeserítő a helyzet, maradjon is így!