Ma van 11 esztendeje annak, hogy megölték egykori kollégánkat

Eduardo Rózsa Florest, akinek annak idején lapunkban is jelentek meg írásai, ma éppen tizenegy éve, 2009. április 16-án Bolíviában, egy Santa Cruz-i szállodában kommandósok lőtték le két társával, Magyarosi Árpáddal és az ír Michael Martin Dwyerrel együtt.

Az ártatlanul bebörtönzött Tóásó Előd túlélte a véres leszámolást, őt 2015-ben a Baptista Szeretetszolgálat munkatársainak sikerült kihozniuk Bolíviából – felettébb kalandos körülmények között. A segélyszervezet akkor már évek óta dolgozott egy olyan programon, amelynek célja a külügyminisztériummal való együttműködésben a külföldön bajba került magyarok hazajuttatása, s ennek a tevékenységnek egyik epizódja volt a Tóásó-ügy, amely a legismertebb ilyen akcióvá vált a közvélemény előtt.

Közben utolsó szakaszába érkezett az a nemzetközi per is, melyet Tóásó Előd és társai kezdeményeztek Bolívia ellen az emberi jogaik megsértése miatt. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság hamarosan felszólítja Bolíviát, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, és ha ez nem történik meg, a bíróság dönti el, mennyit köteles a latin-amerikai ország fizetni az idén negyvenéves Tóásónak. Ám most, hogy senki sem utazhat sehová, minden megállt.

– A tizenegy év után sajnos még mindig nem fejeződött be az emberi jogi ügy, amely az április 16-i eseményekkel kapcsolatosan, egyfajta végső megoldása lenne a történéseknek ­– mondta tegnap lapunk érdeklődésére Tóásó Előd, aki bár emberileg már régen szeretné elfeledni a történteket, azért még mindig a fejlemények elszenvedője.

– A koronavírus-világjárvány az ezzel kapcsolatos ügyet is egyfajta „stand by” üzemmódba kapcsolta, tekintettel arra, hogy Washington DC-ben van az Amerikai Emberi Jogi Szervezet központja, ahol az ügyemet tárgyalnák. Remélhetőleg mihamarabb visszaáll a világ vérkeringése és ezt az ügyet is le tudom zárni – mondta Tóásó Előd a Fejér Megyei Hírlapnak.

Tóásó Előd egyébként több ezer oldal bizonyítékkal, jogilag alátámasztott beadvánnyal rendelkezik, amelyre eddig a bolíviai kormánynak csak politikai jellegű válaszai voltak. Megkapták a CIDH (az Amerika-közi emberi jogi szervezet) előzetes jelentését is, amelyben elfogadták, hogy megsértették az emberi jogait. Ezenkívül az ENSZ illetékes bizottsága is megállapította, hogy önkényesen és illegálisan tartották fogva és fokozott emberijog-sértés történt az ügyében.

Persze ennek a nemzetközi ügynek többféle végkimenetele lehet, azon dolgoznak már több éve, hogy számukra a legkedvezőbben alakuljanak a fejlemények.