Szemléletváltás a jenői faluvezetésben

A képviselők egyéni listáján Klima István, Mudris Gábor, Müllerné Németh Margit, Tóth István, Varga Ferenc és Varga Roberta jutott mandátumhoz az ősszel. A testület Varga Ferencet választotta alpolgármesternek, az ügyrendi bizottság elnöki teendőit Tóth István látja el. A Jenő, Kőszárhegy, Füle közös hivatal jegyzője ­Kávássyné Tóth Helga.

Nagy tervük a csapadékvíz zárt elvezetését segítő árok megépítése

– A rendszerváltás környékén új szerephez jutott a civil szféra, átértékelődött a kisebb, települési közösségek helyzete. Akkori fiatalként tevékeny szerepet vállaltam a falu közösségi életében – fogott bele a múltidézésbe Kerekes Ildikó polgármester. – Mindezek azért lehetnek érdekesek, mert ezekben az időkben, gondolatokban, közösségi munkákban gyökerezik, hogy mostanság polgármester lettem. Sok közösségi, önkormányzati eseményen vett részt szervezőként, s 2014-ben bekerült a képviselő-testületbe. 2016-ban időközi polgármester-választást tartottak a faluban, és akkor érezte úgy, eljött az ideje a megmérettetésnek. A lakosság több jelölt közül választotta polgármesternek, és a 2019-es választásokon már egyedüli jelöltként indult. Még az időközi választást követően megtapasztalta, nem igazán lehet egyetlen önkormányzati ciklusban gondolkodni, ha eredményes falufejlesztési programot szeretne megvalósítani. Érezte, és a múlt év őszén már határozott célként fogalmazta meg: komoly szemléletváltásra van szükség a település eredményes menedzseléséhez. Korábban is történtek fejlesztések a faluban, de ezeket általában a saját forrásait és kisebb hiteleket felhasználva valósította meg az önkormányzat. Ő abban látja a lehetőséget, hogy a fejlesztéseket pályázati források segítségével valósítsák meg. Ha az önkormányzat saját forrásainak erejéig fejleszt, gyorsan elérhetők az eredmények, viszont ha az anyagiakat pályázati önerőre fordítják, úgy a meglévő pénz többszörösét tudják fejlesztésekre költeni.

– A pályázati forrásvadászathoz olyan fejlesztési terv szükséges, amit nem ciklusokra fogalmazunk meg, és nem választási kampányként valósítunk meg, hanem évtizedes távlatokban tervezünk – folytatta a faluvezető.

– Még ma is alakítjuk részleteit, így nem mondhatjuk, hogy kőbe vésett, örök érvényű fejlesztési koncepciónk van, de a fő irányokat meghatároztuk. Eddig 19 pontba gyűjtöttük össze elképzeléseinket, melyek között a játszótér, a sportpálya, az útfejlesztés, a faluszépítés, a közösségfejlesztés, a bölcsőde és az óvodai tornaszoba építése mellett megfogalmazódott egy szolgálatóközpont kialakításának igénye is – folytatta Kerekes Ildikó.

Egyrészt kidolgozott tervekkel rendelkeznek, másrészt távlati elképzeléseket is megfogalmaztak, mint például a szolgáltatóház. Akadnak egyszerűen megvalósítható célok, mint a zöldhulladék-tároló kialakítása a temetőben, vagy a sportpályán néhány új funkció megteremtése. Nagyobb volumenű terveik az óvodai tornaszoba és a bölcsőde építése, valamint a játszótérfejlesztés. Egészen nagy tervük pedig a zárt csapadékvíz-elvezető árok megépítése, majd az útszélesítés a Batthyány utcában. Az értékes lehetőségeket kínáló terület- és településfejlesztési operatív program pályázati konstrukciónak már csak a végét tudták elcsípni az időközi választások lezajlása után, de amióta polgármester lett, nyolc pályázaton sikerült mintegy 100 millió forintos támogatást elnyerniük a falu részére. A megvalósításnak nehezen tudnak nekiindulni, mert az építőipari költségek jelentős megugrása miatt önerőt kell gyűjteniük a pályázatokhoz, amit kicsit megnehezített, hogy csupán 2018-ban értek a végére a korábbi hitelek visszafizetésének.

A községben korábban nem volt helyi iparűzési adó, de amikor az önkormányzatok pénzügyi ellátási rendszerében elvárásként megfogalmazódott, hogy minden településnek törekednie kell saját bevételeinek növelésére, 2018. január elsejétől bevezették ezt az adónemet. Őt is meglepte, hogy évente több mint ötmillió forint bevétele származik ebből a községnek. A két legnagyobb adófizetőnek biztosan nem lopták be a szívébe magukat ezzel az intézkedéssel, de azt mindenkinek meg kell értenie, ha az önkormányzat nem gondoskodik saját bevételi lehetőségeinek kihasználásáról, úgy kevesebb állami finanszírozást kap. Szerencsére a képviselő-testület többsége egyetért vele abban, hogy a saját bevételeket minél jobban ki kell használni, és ezt pályázatokkal lehet elérni.

– Úgy érzem, az új ciklusnak már úgy álltunk neki, hogy elmondhatjuk: megtörtént a szemléletváltás a településfejlesztés terén – tette hozzá Kerekes Ildikó. – Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy elindítsuk, és sikeresen befejezzük áthúzódó beruházásainkat. (Magyar falu program: útfelújítás, óvodai kültéri padok beszerzése, parkkarbantartó eszköz, fűnyíró beszerzése, a művelődési ház mosdójának felújítása. Terület- és településfejlesztési pályázatok: épület­energetikai felújítások. Leader program: játszótérpályázat.) A hitelek visszafizetésén túl vagyunk, és az iparűzési adónak köszönhetően minden évben számíthatunk saját bevételekre, így belekezdhetünk a munkába.