Sólymok repítették vissza a gyerekeket az ősi múltba Iszkaszentgyörgyön

A Bakony oldalához simuló település nyolcosztályos általános iskolájában a lehető legplasztikusabban szemléltették a magyarság több mint ezeréves történetét. Kukucska Istvánné Tárnai Henrietta tanárnőtől tudtuk meg, hogy hogyan is kell ezt elképzelni?

Henrietta először csak hét évet ugrott vissza az időben, akkor alakult ugyanis a Narvai László alapította Szentgyörgyi Sólymok Egyesület. Az akkori vezető sajnos már megtért őseink égi legelőire, de munkája és lelkesedése nem veszett kárba, azóta párja, Rost Teréz és néhány lelkes tag életben tartja még az egyesületet, s szem előtt a hagyományok tiszteletére való nevelés fontosságát.

A tanító elmondta, hogy a történelemóra anyaga éppen az ősmagyarságról szólt, ezért Rost Teréz és maga az órát tartó pedagógus süveggel, tegezzel, íjjal és nyilakkal lépett a tanulók elé, hogy azok élőben megtapasztalhassák, milyen is volt egy honfoglaló magyar ruházata, felszerelése.

Az egyesület tagjai nemcsak beszélnek a magyar hagyományokról, hanem be is mutatják azokat. Van úgy, hogy a velencei táborba érkező csángó fiatalokat varázsolják vissza a múltba, és van úgy, hogy az iszkai tanítványokat bűvölik el elméleti és gyakorlati tudásukkal.

Utóbbiak akkor láthatnak igazán teljes képet, mikor Szent György napját ünneplik Iszkán. Olyankor felállítják az egyesület jurtáját is, melyet az ezeréves szabályoknak megfelelően rendeznek be, vagyis a bejárattól jobbra a férfiak helye látható a fegyverekkel és azok kiegészítőivel, míg balra a nők birodalma tekinthető meg, ahol a lovászat felszerelései, a tűzhely, a konyhai eszközök és természetesen a bölcső kap helyet.

A bemutatókon, legyen az iskolában vagy éppen egy Erzsébet-táborban, rovásírást is tanítanak a gyerekeknek, sőt megszólaltatják a vallási vezető hangszerét, a táltosdobot is, melynek ütemére énekelni is szoktak.

Rost Teréz még arra is vállalkozik, hogy hosszú, elnyújtott hangot préseljen ki a kürtből, ami egy cseppet sem egyszerű mutatvány.

Tárnai Henrietta úgy fogalmazott:

– Az egyesület és egyben a rendhagyó történelemóra célja nem más, mint az, hogy megtalál­juk az ősi, eredeti és hiteles információkat a magyarságról és hogy erre biztassuk a gyerekeket is. Ez azért is fontos, mert hosszú időn át nem is foglalkoztak ezzel egyáltalán Magyarországon, így elég sok minden kiveszett a köztudatból. Nemcsak megismertetni akarjuk ezeket a gyerekekkel, hanem lehetőséget adunk nekik a bekapcsolódásra is.

Ennek a legjobb terepe a péntek délutánonkénti közös edzés, melyet a 12 fős egyesület aktív tagjai tartanak a kastélyban levő kultúrháznál.

Rossz idő esetén sem marad el az íjászat, a fedett hely is biztosított az egyesület és az ifjú hagyományőrzők számára.

Henrietta és a civil szervezet többi tagja bízik abban, hogy munkájuk nem hiábavaló, hogy jönnek majd olyan fiatalok, akik átveszik az ősi tudást, megöröklik a régi magyar eszközöket, a szokásokat és a fegyvereket, és később majd ők is tanítják a következő generációt.