Szent Sebestyén ünnepét 281 éve tartjuk, jóban s rosszban

Spányi Antal megyés püspök szentbeszédében felelevenítet­te a fehérvári templomépítő elődök ígéretét, akik Szent Sebestyénhez imádkoztak, ami­kor pedig megtapasztalták, hogy nincs emberi segítség, amely megmenthetné őket a pestistől, erős fogadalmat tettek. Istenhez fohászkodtak, és a kor népszerű szentjét, Sebes­tyént kérték, járjon közbe értük, a városért. Ezért templomot is építettek. Az utódok aztán – jó és rossz időkben egyaránt – mindig hűségesen megtartották az ünnepet, eleget téve ezzel az ősök fogadalmának. Büszkék lehetünk a fogadalmat tevő elődökre és azokra az utódokra, akik azt hűségesen, állhatatosan megtartották, fogalmazott a püspök. Szent Sebestyén ünnepe alkalom volt arra is, hogy a családok összejöjjenek, és a szokások megtartása mellett együtt fogyasszák el az ünnepre készített töltött káposztát és a szalagos fánkot. Mert időnként meg kell állni, s ünnepelni is tudni kell – emelte ki Spányi Antal – csakúgy, mint Istennel szembesülni, embertársainkat szeretni, szolgálni a közösséget és építeni azt a jelent, amelyből majd egyszer jövő lesz. Ezért a jelenért és jövőért pedig felelősek vagyunk. Harcolnunk kell a mai világban a valóban szent eszmékért, az emberhez méltó erényekért: hűség, hit, felelősség, nemzet, család, ország. Sajnos számos hamis téveszme terjedt el a világban, mely gyökeret vert az emberi szívekben, de nekünk tisztán kell látnunk, és bátran kell cselekednünk, szólított fel a főpásztor.

A szentmise végén a résztvevők átvonultak a Felsővárosi Művelődési Házba, ahol az ünnep alkalmából Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte őket. Rövid beszédében rámutatott, vannak olyan hagyományaink, szokásaink, amelyeket elhagytunk az elmúlt évtizedekben, ezért különösen büszkének kell lennünk arra, hogy van egy olyan is, amelyet a történelmi időktől függetlenül immár 281 éve töretlenül ápolunk. A délelőtt kötetlen beszélgetéssel zárult, amelyhez szalagos fánkot, forralt bort és forró teát kínáltak a művelődési házban.