Még az időjárás sem állta útját a Téli Etyeki Piknikre látógatóknak

Minden évszakban gyönyörű az etyeki Gasztrosétány, s ezen a különösen száraz, hideg és ködös időjárás sem tudott változtatni, pedig minden erejével azon volt. A tél mégis talán a látogatók kedvence, s nem véletlenül – ilyenkor különleges hangulatot kölcsönöz a környezetnek a sparhelteken, lábasokban és üstökben forrósodó bor és tea, a sercegő hurka és kolbász illata és a gesztenyepörkölő kályhák közelébe húzódó utcazenészek muzsikája.

Korondy Tamás

A bőség zavarát érezhették a kilátogatók – volt minden, mi szem-szájnak ingere

Fotó: Kricskovics Antal / Fejér Megyei Hírlap

Erősen csípős mínuszban, ám annál hangulatosabb, deres tájjal maga körül indult el a 2020-as Téli Etyeki Piknik.

Az autóbusz-forduló felőli bejáratnál a csúcsidőben tolongtak a családok és barátok a bortúra útvonalán – szinte ideje és helye sem volt megállni az embernek még a cipőfűzőjét bekötnie sem – olyan érzésem volt, mintha simán „eltaposna” a beáramló tömeg.

Ahogy nagy szerencsével, de mégis csak elértem az út elejét, rögtön pincészetek tucatjainak a munkájukat fenemód jól végző hosztesz dolgozóiba botolhattunk: mindenkit meginvitáltak egy kóstolóra a legjobb borokból. Természetesen nem maradtak el a jó falatok sem, sőt. Rögtön az Erdélyi ízek udvara elnevezésű helyre toppantunk, amint elegünk lett a rengeteg nedűből. Itt igazi gasztroélményeket élhettek át az ínyencebbek, hogy mást ne mondjak: többek között vinetás zakuszkát, vagy faszénen sült miccset is kóstolhattunk – már ha vevők voltunk rá.

A bőség zavarát érezhették a kilátogatók – volt minden, mi szem-szájnak ingere
Fotó: Kricskovics Antal / Fejér Megyei Hírlap

A rendezvény – meglepő módon – központi helyszíne talán a Sonkabirtok nevezetű hely lehetett. Nemcsak, hogy fenséges háztáji és magyar ízekkel várták a betérőket, de a pult mellett élő cigányzene is szólt, s nem is a rosszabb fajtából. Nem csoda, hogy egyszerre 100-150 ember is a sátorban múlatta az időt, s közben a különféle grillezett, sült, pácolt és minden más módon elkészíthető húsokat ették.

Ahogy a vége felé jártam a gasztrotúrának, egyre több kézben sört láttam bor helyett. Ez nem véletlen, hiszen egy helyi sörmanufaktúra is kitelepült, s hozta a legjobb portékáit.